Továbbra sincs kormányzati konszenzus arról, hogy miként kellene átalakítani az egészségügyet. A közelmúltban ugyan három egészségügyi reformprogramot is kidolgoztak, Kásler Miklós mellett a Magyar Nemzeti Bank (MNB) szakértői és a Pénzügyminisztérium (PM) is reformértékű javaslatokkal állt elő. Úgy tűnik azonban, hogy egyik tervből sem lesz semmi - írja a Népszava .
Három terv is született
A lap szerint Káslernek február végéig kellett összeállítania a lakosság egészségi mutatóit is garantáltan javító csomagot. Ebből készült azután az a komplex, szinte a teljes ellátórendszert érintő javaslata, amelybe "belecsomagolták" a 2015 óta zajló Egészséges Budapest Programot és a Semmelweis Egyetem fejlesztési terveit is. Ezt kiegészítették a miniszter 2022-ig tekintő terveivel, amelyek az általa gyakran emlegetett öt nagy népbetegség kezelését is érintenék. A Népszava becslései szerint mindez 1000-1500 milliárd forintot igényelne a következő négy évben, a tárca szerint azonban a cikkben leírtak nem felelnek meg a valóságnak. Részleteket viszont ők sem közöltek a program tartalmáról és helyzetéről.
Megjelent időközben az MNB 330 pontos versenyképesség javítási programja is, melynek tizede az egészségügyről szól. Ebben egyebek mellett a betegek együttműködésétől tennék függővé a térítéseket, erősítenék a központi szakmai és pénzügyi ellenőrzést, megadóztatnák a gyógyszerhirdetéseket, és javasolják a gyógyszer-nagykereskedelem stratégiai iparággá minősítését. Ugyanennek a szakmai körnek már tavaly is volt egy hasonló, 180 pontos javaslatcsomagja, amely viszont semmilyen gyakorlati következménnyel nem járt. A lapnak nyilatkozó szakértők a 330 pontos csomag megvalósulását sem látják reálisnak.
Harmadiknak pedig a Pénzügyminisztérium versenyképességi javaslatcsomagja került elő, amely szintén igen fontos indítványokat tett az ágazatot illetően. A PM öt pontba szedte saját jobbító javaslatait, amelyben a többihez hasonlóan az alapellátás fejlesztése, a csoportpraxisok működtetése mellett voksolnak. Távdiagnosztikai rendszer kiépítésével gyorsítanák az ellátást, csökkentenék a kórházi ágyak számát, és olyan kezelések támogatását preferálják, amelyek a lehető legrövidebb idő alatt gyógyítják meg a beteget.
Mihályi Péter egészségügyi reform-közgazdász szerint az, hogy hirtelen három különböző program is megjelent, jelzi, hogy nincs kormányzati konszenzus arról, hogy mik legyenek a prioritások. Mivel azonban a versenyképességre nincsen jelentősebb hatása az egészségügy helyzetének, az Orbán-kormány sem kíván kiemelten foglalkozni az egészségügy átalakításával.
