Erre kerestek választ a Melbourne-i La Trobe Egyetem munkatársai, és arra jutottak hogy előnye és hátránya is van annak, ha 2-3 percig még békén hagyják születést követően a köldökzsinórt.
Azért lehet létjogosultsága a várakozásnak, mert a vizsgálat szerint ez javította az újszülöttek vas-ellátását. A tudományos vizsgálatok eredményeit összegző Cochrane adatbázis szerint mindemellett van egy hátránya is a várakozásnak: a késői lefogás következtében nőtt a kékfény-terápiát igénylő sárgaság.
A szülést követő vérzések megelőzésére szolgáló aktív ellátásnak három alap pillére van: a méh-izomzat összehúzódását fokozó gyógyszerek alkalmazása, a köldökzsinór óvatos húzása és a korai lekötés, bár a három eljárás önálló jelentősége nem ismert. Dr. Susan J. McDonald, a Melbourne-i La Trobe Egyetem munkatársa felvetette a kérdést: "Vajon mindhárom szükséges? Melyik a legfontosabb? Számít a köldökzsinór lekötési ideje?"
A szakember munkacsoportjával 11 korábbi vizsgálatból származó összesen 2989 nő és újszülött esetét elemezte. Az analízis során az derült ki, hogy az utóvérzések szempontjából nem volt jelentősége a köldökzsinór lekötésének.
Előnye volt azonban az, hogy a késői lekötés átlagosan 2.17 g/dl-es hemoglobin (oxigén-szállító fehérje) szint növekedéssel járt az újszülötteknél, bár ez a különbség 6 hónap után már nem volt kimutatható. Emelkedett a vér ferritin (vaskötő fehérje) szintje is, és magasabb volt 6 hónapos kort követően is.
Hátrányként jelentkezett, hogy a késői lekötés a kékfény-terápiát igénylő sárgaság előfordulását 41 százalékkal növelte.
Mindezek alapján a kérdésre, hogy mikor kell lekötni a köldökzsinórt, attól is függ a válasz, hogy mely régióról van szó, hiszen a fejlett, nyugati országok számára a kékfény-kezelés nem jelent problémát, így az újszülött számára kedvező lehet a vasraktárak feltöltése. "Ugyanakkor olyan régiókban, ahol az újszülött kori sárgaság kezelése nem ilyen gördülékeny, előnyösebb lehet a köldökzsinór korábbi lekötése" - vélte Dr. McDonald.
