Magyarországon születnek a bánsági gyermekek közül sokan, mert a szülők sokkal jobban bíznak például a szegedi orvosokban és kórházakban, mint a hazai orvosi ellátásban - adta hírül a bukaresti Adevarul. A tényfeltáró írás megállapítása szerint Arad, Bihar és Temes megye egyre több családja dönt úgy, hogy gyermekeik megszületéséhez magyarországi orvosi szolgáltatásokat vesznek igénybe, még akkor is, ha azokért komoly összegeket kell kifizetniük.
A döntés mögött a romániai kórházi ellátás alacsony színvonala és az elvárt, nagy összegű csúszópénz áll. De ezek mellett az is, hogy az elmúlt évek rossz hazai tapasztalatai nyomán az asszonyok nagyobb biztonságban érzik magukat és újszülötteiket a magyar orvosok felügyelete alatt.
Ha néhány évvel ezelőtt ez a gyakorlat főképpen a bánsági és a partiumi magyar nemzetiségű anyákra volt jellemző, ma már a várandós román anyák is egyre nagyobb számban mennek át magyarországi kórházakba, amikor a szülés ideje közeledik. A lap az említett előnyökhöz azt is hozzátette, hogy a magyar kórházakban mindegyik kórterem külön fürdőszobával rendelkezik, az ágyneműt gyakran cserélik, a beteget ápolók segítik tisztálkodni, a napi menüből nem hiányzik a hús, és a kórházi alkalmazottak nyilvánvaló módon tisztelik a beteget. Ugyanakkor a magyar egészségügyi rendszerben olyan kényesebb beavatkozások is rizikómentesen elvégezhetők, mint a császármetszés, a művi megtermékenyítés, illetve a különféle speciális analízisek. Az Adevarulnak nyilatkozó páciensek elmondták, hogy az első betegvizsgálatért 5-12 ezer, komplikációktól mentes szülésért pedig 200-300 ezer forintot fizetnek. Ennél többe kerül a császármetszéssel történő szülés, továbbá ha szövődmény merül fel. A legdrágább a művi úton történő megtermékenyítés, ami 300-400 ezer forintba kerül. Az sem akadály, ha valaki nem beszél magyarul, napi 7500 forintért tolmácsot fogadhat, aki végigkíséri a klinikák és kórházak laboratóriumain, betegvizsgálóin és kórtermein, és mindenhol segít neki megértetnie magát a személyzettel.
Florentina Maior, az egyik Arad megyei anya elmesélte, hogy utolsó pillanatban döntötte el: Szegedre megy világra hozni a gyermekét, mert féltette a kicsi életét. Aradi orvosa ugyanis kezdettől fogva arra biztatta, hogy vállalja a császármetszéssel történő szülést, mert sok a páciense, és nem biztos, hogy jelen lesz, amikor a természetes szülés beindul.
Nagy Erika arról számolt be a bukaresti napilapnak, hogy tíz évvel ezelőtt, az aradi szülészeten, azóta sem tisztázott körülmények között a gyermeke szülés közben meghalt. Ezért második gyermekét debreceni magánklinikán hozta világra.
A magyar szülészetek kiváló romániai hírnevét bizonyítja, hogy az év elején Arad polgármesterének, Horia Falcának a felesége is Szegeden szülte meg a gyermekét. Terhessége idején ugyanis olyan szövődmények léptek fel, amelyeket a romániai orvosok képtelenek voltak megoldani, ám amelyeket magyar kollégáik minden további nélkül kezelni tudtak.
