A minap jelent meg a hír, hogy Magyarországon az iskolába induló gyerekek negyede egyáltalán nem reggelizik, ami felveti, hogy számukra ez komoly problémát okozhat a tananyag megértésében és elsajátításában. Ugyanakkor a tudományos kutatások nem igazolták, hogy a reggeli volna a legfontosabb étkezés, ezért sok kutató és dietetikus hajlik rá, hogy a reggeli étkezés elsődlegességének oka inkább a személyes preferenciák között keresendő, és kevésbé szól a táplálkozási előnyökről.
"A reggeli hatásának vizsgálatai elsősorban a rövid és nem a hosszú távú hatásokra összpontosítottak, de arra mostanáig nincs bizonyíték, hogy a nap elején való étkezés elhagyása káros az egészségére. Egészében azonban testünk a reggelire többnyire pozitív válaszokat ad" - állítja Kristin Gustashaw, a chicagói Rush Egyetem klinikai dietetikusa a Popular Science magazinban . Szerinte a legtöbb embernek jó a reggeli.
A reggeli lehet kulcsfontosságú is
Ettől az általánosságtól eltekintve azonban vannak olyanok, akiknek a reggeli kulcskérdés. Például a sportolóknak, akiknek magas színvonalon kell teljesíteniük az edzésen, vagy a vizsgára készülő diákoknak, vagy bárkinek, aki komoly kognitív teljesítményt kell elérnie a nap folyamán. Azaz a reggeli nélkül iskolába induló diákok számára is nyilvánvaló hátrányt jelent az üres gyomor.
Ezt az a tanulmány is igazolja, amelyet az American Journal of Physiology: Endocrinology and Metabolism című folyóirat tett közzé. Eszerint a kutatók összehasonlították az elfogyasztott reggeli és a böjt hatását 12 egészséges férfinál, aki az étkezést vagy koplalást követően egy órát kerékpározoztt. Megállapították, hogy akik tejes zabkását fogyasztottak, jobban megemésztették és metabolizálták a szénhidrátokat, mint azok, akik az előző este óta tartó koplalásukat meghosszabbították.
A reggeli javítja a teljesítményt, mert a szénhidrát elégetése számos előnnyel jár a zsírégetéshez képest, amely inkább az állóképességi teljesítménynél játszik fontos szerepet - szögezte le Javier Gonzalez, a brit Bath Egyetemen humán fiziológia kutatója, a tanulmány társszerzője. A szénhidrátból csaknem kétszer annyi energia generálható, mint a zsírégetéssel. Ráadásul a szénhidrátok használata oxigénhatékonyabb, hiszen a zsírnak körülbelül 10 százalékkal több oxigénre van szüksége ugyanannyi energia termeléséhez. Tehát akiknek javítaniuk kell testük kapacitását, hogy hosszabb ideig aktívak legyenek (például a nagy teljesítményt nyújtó sportolók vagy a fizikailag fárasztó munkákban résztvevők), valószínűleg hasznot húznak a reggelizésből.
Miért nem érdemes kihagyni?
Régebbi kutatások is arra utalnak, hogy a reggeli hasznos, ha az agyunkat akarjuk dolgoztatni. Egy 2005-ös tanulmányból kiderült, hogy az iskolás gyerekek jobban teljesítenek a teszteken, ha reggeliztek. Illetve a reggelizés a testnek további esélyt ad, hogy megkapja a szükséges tápanyagokat és jobb anyagcsere-ciklust alakítson ki - mondja Gustashaw.
A kutató szerint a reggeli kihagyása ellen más is szól. Akik reggeliznek, kevésbé lesznek túlsúlyosak, elhízottak, és kevésbé valószínű, hogy cukorbetegséget kapnak. Néhány tanulmány pedig arra mutat rá, hogy a reggelit hanyagolók többet isznak, dohányoznak, és kevesebbet edzik a testüket. Ezek azonban nem bizonyított összefüggések, az okok és okozatok feltárásához több kutatására volna szükség.
Az American Journal of Clinical Nutrition tavaly megjelent tanulmánya szerint a reggeli elhagyásának van azért pozitív hozadéka. Aki ugyanis kihagyja a reggelit, több kalóriát éget el. Ez azonban kockázatot jelenthet, mert - egy 2017-es tanulmány megállapítása szerint - a reggeli elhagyása gyulladást okozhat és negatívan befolyásolhatja az érintett személy inzulinérzékenységét , közvetve a vérében lévő glükóz mennyiségét.
Egy másik elmúlt tanulmány szerint az előző napi vacsora és a reggeli közötti idő növelése sikeres módja lehet a fogyásnak. Akik 90 perccel képesek voltak késleltetni a reggelijüket vagy 90 perccel korábban vacsoráztak, több mint kétszer annyi testzsírt vesztettek el (egy 10 hetes időszak alatt), mint azok, akik nem változtatták meg étkezési idejüket. Ez az elgondolás kapcsolódik a kronobiológia koncepciójához, amely szerint a belső biológiai óráink szerepet játszanak az optimális testműködésben. Gustashaw mindenesetre azt tanácsolja, hogy hagyjuk el a reggelizés gondolatát, és inkább a nap első étkezéséről beszéljünk. Ez azt jelenti, hogy teljes tápértékű ételeket is fogyaszthatunk olyankor, de akár csak sajtos kiflit is - az életstílustól és igényektől függően.
