Magyarországon ugyan még arányokat nézve kevesebb az allergiás az európai átlagnál, de fokozatosan nő a számuk, és egyre több allergiagyógyszer fogy. A Világgazdaságnak nyilatkozó allergológus professzor, Nékám Kristóf szerint a hazai egészségügyi ellátásban az allergológia háttérbe szorul. Nehéz megítélni az allergiások számát is, mivel a betegek egy része nem került be az ellátórendszerbe. Egyes becslések szerint körülbelül kétmillió allergiás ember él Magyarországon. A forgalmi adatok szerint az utóbbi öt évben 6,5 százalékkal emelkedett az allergia tüneteinek enyhítésére gyógyszert szedők száma. No de mi van akkor, ha a gyógyszerek okoznak allergiát?
Az inaktív gyógyszerkomponensek nem járulnak hozzá közvetlenül annak a betegségnek a kezeléséhez, amely ellen a gyógyszert felírták. Ehelyett ezek az adjuvánsok (a gyógyszerek hatásnövelő alkotóelemei) bizonyos plusz tulajdonságokat adnak a készítményhez. Például felgyorsítják vagy késleltetik a hatóanyag felszívódását a szervezetbe, de javíthatják a gyógyszerek eltarthatóságát vagy megváltoztathatják azok megjelenését, ízét - írja a német allergiainformációs szolgálat .
Az átlagos tablettában sok az inaktív ballaszt
Egy nemzetközi kutatócsapat kiderítette, hogy mely kritikus összetevők jelennek meg leggyakrabban a gyógyszerekben. A Science Translational Medicine folyóiratban közzétett kutatási ismertetés szerint ehhez kiértékeltek egy több mint 42 ezer különféle tabletta és kapszula összetételét tartalmazó adatbázist, s összességében több mint 350 ezer segédanyagot tudtak azonosítani. Megállapították, hogy egy átlagos tabletta vagy kapszula több, mint 70 százalékban tartalmaz segédanyagot. Sok embernek nem csak egy, hanem többféle gyógyszert is kell szednie. Ilyenkor viszonylag nagy mennyiségű potenciálisan összeférhetetlen összetevő gyűlhet össze.
A mostani vizsgálatban 38 olyan hatóanyagot találtak, amely allergiás tüneteket okozott a saját allergiás potenciálja vagy a szennyeződése miatt. Szinte minden gyógyszerben volt legalább egy az allergének közül. A vizsgált gyógyszereknek mindössze tizenkét százalékában nem találtak allergiás hatású összetevőket, s a vizsgált hatóanyagoknak mindössze negyede került olyan készítménybe, amely nem tartalmazott allergiát kiváltó segédanyagokat.
Nemcsak az allergia miatt vannak bajok
A nemkívánatos mellékhatások, mint például az Immunoglobulin E (IgE) által közvetített allergiák, de más intolerancia-reakciók is egyre nagyobb mértékben ezeknek az inaktív anyagoknak a következményei. Az olyan allergiás tünetek ritkák, mint a csalánkiütés, a bőr és a nyálkahártyák megduzzadása, a légzési problémák vagy az anafilaxia .
A lakosság nagyobb részét másféle intoleranciák érintik. Ezek közé tartozik például a segédanyagok nem megfelelő felszívódása (malabszorpciója), ami a gyomor-bél traktus kellemetlen érzetéhez vezethet, például a laktóz intolerancia esetén. Az irritábilis bél szindrómában szenvedő személyek pedig érzékenyek lehetnek az egyszer-, kétszer- vagy többszörösen fermentálható cukrokat, valamint a poliolokat (FODMAP) tartalmazó gyógyszerekre is. Ezek közé tartozik például a laktóz, amelyet szinte minden második vizsgált hatóanyagban találtak. Összesen legalább egy FODMAP volt a vizsgált termékek 55 százalékában.
A tanulmány tapasztalatai miatt egyértelmű a következtetés, hogy minden érintettnek, de különösen az orvosoknak a gyógyszer egészét kell figyelembe venniük, és a hatóanyagok mellett az inaktív segédanyagok ellenőrzése is elengedhetetlen. Ennek megkönnyítése érdekében pedig egyértelmű gyártói nyilatkozatokra van szükség.
