A gyógyszerallergia nem más, mint immunológiai eredetű mellékhatás, így voltaképpen a lehetséges mellékhatások egy típusa. Ilyen esetekben az immunrendszer idegen anyagnak, antigénnek tekinti az adott gyógyszer valamelyik összetevőjét vagy származékát, ezért ellenanyagot kezd termelni, aminek következményeként az érintetteknél megjelennek nem kívánt tünetek.
Bár az érzékenység leghamarabb csak az első kontaktust követően alakulhat ki, nem biztos, hogy mindig tisztában vagyunk azzal, hogy találkoztunk-e már korábban bizonyos hatóanyaggal. Ezért tűnhet úgy néha, hogy rögtön az első készítmény beadását követően fellépnek a panaszok.
A gyógyszerallergia leggyakoribb tünetei
Összességében kijelenthető, hogy bármikor, bármilyen készítménnyel szemben kialakulhat allergiás reakció. Mindazonáltal a túlérzékenységet leggyakrabban egyes fájdalomcsillapítók, gyulladáscsökkentők és antibiotikumok , főként penicillinszármazékok váltják ki. Természetesen a fellépő tünetek hátterében meghúzódó okokat csak orvos tudja biztosan megállapítani, a pontos diagnózis pedig igazán lényeges, ugyanis - az allergiás immunválasszal ellentétben - egyéb mellékhatások nem minden esetben zárják ki az adott hatóanyag későbbi alkalmazását.
A gyógyszerallergia miatt jelentkező panaszok igen változatosak lehetnek. Gyakoriak a bőrön kialakuló kiütések és ödémák, duzzanat keletkezhet például az arcon, a nyelven és a torokban is, valamint megnagyobbodhatnak a nyirokcsomók. Előfordulhat láz, esetenként pedig az izmok és ízületek fájdalma. Általában elmondható, hogy a szimptómákat rendszerint napokkal, akár hetekkel a gyógyszerszedés megkezdését követően lehet csak felfedezni.
A gyógyszerallergia életveszélyes is lehet
Hasonlóan egyéb anyagok, például bizonyos táplálékok okán jelentkező allergiákhoz , a gyógyszerallergia miatt is felléphet a rendkívül ijesztő és veszélyes anafilaxiás sokk . Ez egy egész szervezetet érintő allergiás reakció, az allergiás állapotok legsúlyosabb formája.
A tünetek ilyenkor másodperceken belül jelentkezhetnek. A kezdeti panaszok közé tartozik a tenyér, a talp, a nyelv és a torok viszketése, majd az egész testre kiterjedő viszketés, csalánkiütés, vörösség és duzzanat. A folyamat előrehaladtával fejfájás, remegés, émelygés, hányinger és hányás, továbbá fokozódó nehézlégzés, valamint a vérnyomás esése és a pulzus emelkedése jelzi a bajt. Ellátás nélkül asztmás roham alakul ki, végül pedig a légzés és a keringés leállása fenyegeti az érintett betegeket.
Anafilaxiás sokk esetén azonnal értesíteni kell a mentőket, de enyhébb allergiás reakciók miatt is rövid időn belül orvoshoz kell fordulni, egyben felhagyni a gyanút keltő gyógyszer szedésével. Kezelésként a kiváltó készítmény elhagyása kevésbé szélsőséges esetekben már két-három nap alatt meghozhatja a várt javulást, szükség esetén azonban az orvosok előírhatják antihisztaminok vagy szteroidok szedését is a panaszok csökkentésére.
Mennyi a normál nyugalmi pulzus, és mikor a legjobb megmérni?
Legjobban: