„Átlagosan 50 százalékkal magasabb lehet a fejlődési zavarok kialakulásának kockázata azoknál a magzatoknál, akiknél az édesanya a várandósság első három hónapjában influenzafertőzésen esik át” – állapította meg a Semmelweis Egyetem munkatársainak kutatása, amelynek eredményeiről az intézmény weboldalán is beszámoltak. A szakemberek szerint megállapításuk rávilágít az influenza elleni védőoltás beadatásának fontosságára, különösen a várandósságot tervező, illetve a terhes nők körében.
„A koronavírus-járvány miatt az elmúlt években a figyelem középpontjába kerültek a vírusfertőzések által okozott terhességi komplikációk, és nem kizárt, hogy a jövőben is szembe kell néznünk hasonló pandémiával. Elemzésünkben arra kerestük a választ, hogy az egyik leggyakoribb vírusfertőzés, az influenza milyen kockázatokat jelenthet a kismamák és magzataik számára, ha azt a terhesség első trimeszterében vészelik át. Azért különösen fontos ez az időszak, mert ekkor fejlődnek ki a magzat szervei” – magyarázta dr. Mátrai Ákos, a Semmelweis Egyetem Nőgyógyászati és Szülészeti Klinikájának szakorvosa.
Részletek a kutatásról
A magyar kutatók 10 ezernél is több magyar és nemzetközi tanulmányt néztek át, majd végül 14 – 1964 és 2022 novembere között publikált – tudományos munka adatait vetették össze, kizárólag az első trimeszterben átvészelt influenza szövődményeire fókuszálva. Ez volt az első ilyen vizsgálat világszerte. Összefoglalójuk a Viruses című szaklapban jelent meg.
Összesen 85 855 szülés adatait hasonlították össze, az alanyok 20-45 éves nők voltak. Megállapították, hogy egy egészséges terhességhez képest a születési rendellenességek kockázata összességében 50 százalékkal – vagyis a másfélszeresére – nőhet, ha az anya a terhesség első három hónapjában lesz influenzás.
Ezek a leggyakoribb szövődmények
A leggyakoribb, nem genetikai eredetű rendellenességek között az úgynevezett velőcsőzáródási problémák – például a nyitott gerinc és egyéb agyi fejlődési rendellenességek – kialakulásának veszélye átlagosan 148 százalékkal (2,48-szorosára) nőhet. Ennek jelentősége azért is kiemelkedő, mert ezek a problémák a genetikai abortuszok leggyakoribb okai közé tartoznak. Hasonló mértékben nőhet az ajak- és szájpadhasadék kialakulásának kockázata is – az így született gyermekek gyakran táplálkozási nehézségekkel küzdenek, illetve hallásvesztés és beszédprobléma is könnyen kialakulhat náluk.
A harmadik nagy csoport, a veleszületett szívhibák kockázata pedig átlagosan 63 százalékkal (1,63-szorosára) emelkedhet a kutatók elemzése szerint. Ezen belül az aortaszűkület kialakulásának veszélye akár négyszeresére is növekedhet, ha az anya a terhesség első harmadában elkapja az influenzafertőzést. Az elemzett tanulmányok egy része ezenkívül arról is beszámolt, hogy a végtagfejlődési és szemanomáliák kialakulásának kockázata is emelkedhet.
A megelőzés a legfontosabb
A megelőzés fontosságát nem lehet elégszer hangsúlyozni – vélekedett dr. Ács Nándor, a Semmelweis Egyetem Nőgyógyászati és Szülészeti Klinikájának igazgatója. „Az eredményeink azt mutatják, hogy az első trimeszteri influenzafertőzés súlyos szövődményekkel járhat, mert ez a legkritikusabb időszak a magzat fejlődésében. Ezért minden gyermeket tervező és már várandós nőnek javasoljuk az influenza elleni védőoltás beadatását.”
Az eddigi megfigyelések szerint egyébként nem maga a vírus, hanem a fertőzéssel járó láz vezet a komplikációkhoz. Ezért, ha valaki várandósan mégis megfertőződik, a szakemberek a lázcsillapítást és a magzat rendszeres ultrahangos szűrését ajánlják. „Korábbi kutatások arra is rámutattak, hogy folsav és vitaminok szedésével szintén megelőzhetők az anomáliák” – áll a közleményben.
