"Az antibiotikumok túlzott használata és a velük való visszaélés a legfőbb oka a kialakuló rezisztenciának. Hatékony antibiotikumok és egyéb antimikrobiális szerek nélkül pedig elveszítjük a gyakori fertőzések, például a tüdőgyulladás kezelésére való képességünket" - fogalmazta meg az orvosok egyik legnagyobb aggodalmát Suzanne Hill, a WHO igazgatója a Discover Magazin szerint .
Felgyorsított ellenőrzés
A WHO 2016 óta segíti az országokat az antibiotikum-fogyasztás nyomon követésében. Ezzel az a céljuk, hogy megfigyeljék és azonosítsák a gyógyszerek alkalmazásának módszereit és okait, ami ezután megkönnyítik a gyógyszerrezisztencia elleni kampányokat. De különösen az alacsony jövedelmű országokban kevés az információ az antibiotikumok felhasználásáról.
A jelentés szerint az országok az adatokat az import- és termelési nyilvántartásokból, a biztosítási és visszatérítési nyilvántartásokból, az orvosi rendelvényekről szóló adatbázisokból és a gyógyszertárak adataiból gyűjtötték össze. WHO hitelesítette a nemzeti beszámolókat, és ezek összesítéséből becsülte meg az antibiotikum használat nagyságát.
Túl sok, túl kevés
A jelentés megállapítja, hogy az antibiotikumfogyasztás 4,4 DDD-től 64,4 DDD-ig terjed ezer lakosonként és naponta. Ez nagyjából azt jelenti, hogy ezer lakost ennyi antibiotikummal kezeltek naponta. A DDD (Defined Daily Dose) mérőszám ugyanis azt mutatja meg, hogy mennyi gyógyszer szükséges egy átlagos felnőtt fenntartható kezeléséhez naponta. A DDD azonban inkább egy mértékegység, és nem feltétlenül tükrözi az ajánlott vagy előírt napi adagot. Az egyes betegek és a betegcsoportok terápiás dózisa gyakran különbözik a DDD-től, mivel az egyedi jellemzők (például a kor, a súly, az etnikai különbségek, a betegség típusa és súlyossága) és farmakokinetikai megfontolások azt befolyásolják.
A leggyakrabban használt antibiotikumok az Amoxicillin és a klavulánsav, az amoxicillinnel kombinációban alkalmazott penicillin típusú antibiotikum, amelyet a közvélemény Augmentin név alatt ismer. Ezeket a szereket a gyakori fertőzések kezelésére használják.
A jelentés szerint a széles spektrumú antibiotikumok fogyasztása (amelyek potenciálisan a legveszélyesebbek az antibiotikum rezisztencia kialakulása szempontjából), néhány országban a teljes felhasznált mennyiség ötödét sem éri el.
Ezzel szemben az úgynevezett "tartalék" antibiotikumok - amelyeket csak a több gyógyszerrel szemben rezisztens baktériumok elleni specifikus fertőzések végső fegyvereként használják - az összes antibiotikum-fogyasztás kevesebb mint 2 százalékát tették ki. A kis szám a WHO szerint arra utal, hogy egyes országok nem férhetnek hozzá ezekhez a szükséges gyógyszerekhez. "A jelentésből levonható következtetések megerősítik, hogy sürgős intézkedéseket kell hozni, például a vényköteles politikák érvényesítésében az antibiotikumok felesleges használatának csökkentése érdekében" - jelentette ki Hill.
Magyar adatok
A WHO jelentése kitér Magyarországra is. Az adatokból kiderült, hogy a közepes antibiotikum-fogyasztók közé tartozunk. Például Franciaországban 1000 főre 25,92 DDD jut naponta. Ez az érték Németországban 11,49 DDD, Hollandiában 9,78 DDD, Görögországban 33,85 DDD, Csehországban 17,18 DDD és Lengyelországban 24,3 DDD. A magyar 16,31 DDD-s adat kifejezetten átlagos. Ez összesen 57,27 tonna antibiotikum-felhasználást jelentett 2015-ben. A legnagyobb mennyiségben felhasznált antibiotikumok Magyarországon a béta-laktámok és penicillinek közül kerültek ki 31 százalékos részesedéssel, a második legnagyobb csoportot a makrolidok, linkozamidok és sztreptograminok alkotják 21 százalékos aránnyal, s a dobogón végeztek a kinolonok 17,9 százalékkal.
