Gyógyszermaffia gyártja a halált okozó pirulákat

A világszerte terjedő hamis orvosságok emberéletek ezreit követelik évente. Ezek a szerek általában a hatóanyag kispórolásával vagy hígításával készülnek, szinte elképzelhetetlen körülmények között, barkács-módon.

Az is gyakori, hogy lejárt szavatosságú orvosságot vásárolnak fel nagy tételben, hogy újracsomagolva, a gyártási dátumot újranyomtatva dobják piacra ismét. Mire az így forgalomba került készítmények eljut a beteghez, a hatóanyagok jelentős része már lebomlott. Szerencsésebb esetben ezek a szerek egyszerűen hatástalanok - bár súlyos betegségek esetében ez is végzetes lehet - azonban gyakran mérgezést okoznak, mivel a hatóanyag lebomlása során toxikus vegyületek keletkezhetnek.

2007-ben ezerötszáz alkalommal buktak le bűnözők hamis gyógyszerekkel, gyógyszer-alapanyagokkal. Ez mintegy ötödével nagyobb a 2006-ban napvilágra került esetek számánál, és tízszerese az ezredfordulón regisztrált hamisítási ügyeknek. Minden ilyen eset pirulák, készítmények ezreit vagy nagy mennyiségű alapanyagot jelent. Bár a számok növekedése részben bizonyosan a szigorodó nemzetközi ellenőrzéseknek tudható be, a hamisgyógyszer-ipar folyamatos térhódítása sajnos megkérdőjelezhetetlen tény. Becslések szerint Afrikában a forgalomba kerülő orvosság több mint fele, Kelet-Ázsiában több mint negyede hamisítvány!

Magyarországon a világ egyik legszigorúbb gyógyszer-ellenőrzési rendszere működik. Ennek is köszönhető, hogy a legális forrásból (patikák, feljogosított benzinkutak, legális online gyógyszertárak) beszerzett készítmények összetételével még sosem volt probléma. Ezek a források tökéletesen biztonságosnak tekinthetők. Azonban az utcai vagy piaci árusoktól kapható, az interneten reklámozott, kétes eredetű, a legtöbbször hamis gyógyszerek egyre gyakoribbak. Ezek a készítmények pedig az óvatlan magyar betegek számára is életveszélyt jelentenek. Azonban hiba volna azt gondolni, hogy a fejlett nyugati országokat - köztük hazánkat - elkerüli a gyógyszerhamisítás. Az interneten és az elektronikus postafiókokban se szeri, se száma az úgynevezett életmód-gyógyszerek (főleg potenciazavarok, túlsúly ellen felírt készítmények) kéretlen hirdetéseinek. Sajnos az sem példátlan, hogy a gyógyszergyártási láncba szennyezett, vagy rossz minőségű alapanyag kerül - bár Európában ez igen ritkán fordul elő.

A jelenség nem meglepő. A gyógyszerek és az alapanyagok útvonalai behálózzák a Földet, összetett, az országhatárokat gyakran átlépő csatornákon keresztül jutnak el az alapanyagok a gyárakba, onnan pedig tovább a patikákba és a betegekhez. Míg a fejlett országokban megvan a szükséges politikai akarat és kapacitás a szigorú ellenőrzésekre, addig egyes államokban a hamisítók előtt szabad a pálya. Ráadásul a szerteágazó beszerzési útvonalak a hatóságoktól is nemzetközi fellépést követelnének meg, amelyre számos ország nem mutat kellő hajlandóságot.

Nincs hát könnyű helyzetben a WHO, az ENSZ Egészségügyi Világszervezete. A testület 2006-ban hívta létre az Gyógyászati Készítmények Hamisítása Elleni Nemzetközi Munkacsoportot (International Medical Products Anti-Counterfeit Taskforce, IMPACT), amely a gyógyszerhamisítás elleni nemzetközi fellépés koordinációját hivatott segíteni. A testület, amely szorosan együttműködik az Európai Bizottsággal is ajánlásaival, háttértanulmányaival segíti az egyes országok hatóságait. A WHO Végrehajtó Testületének 2008 decemberében elfogadott napirendjéből is kiderül: hosszú még az út, mire sikerül legalább visszaszorítani a hamis, életveszélyes gyógyszereket, amelyek az emberi életek veszélyeztetése mellett a szellemi tulajdon megsértésével anyagi károkat okoznak a fejlesztésben és gyártásban résztvevőknek, a jogtulajdonosoknak, és ezzel együtt a legális munkahelyeket is veszélyeztetik.