A vénás megbetegedések, a visszerek együtt járhatnak egy halálos betegséggel, a trombózissal. Ha vérrög alakul ki a szervezetben, leszakadva súlyos, halálos következményekkel járhat.
A mozgásszegény életmód, az ülőmunka, az elhízás, a dohányzás és számos egyéb tényező "segíti" a vérrögök kialakulását az erekben.
Az érfalra felrakódott vérrögök (más néven trombusok) vérlemezkékből, fehérjékből, fehér- és vörösvérsejtekből állnak össze, és méretük folyamatosan nő. A trombózisos láb duzzadt, feszes, fájdalmas, a bőr elszíneződött.
A trombózis ugyan önmagában véve nem halálos, szövődményei azonban azok lehetnek, hiszen a trombusból leszakadt kisebb-nagyobb vérrög (embólus) az érpályában továbbsodródva elzáródásához vezethet. Embólia keletkezik, amelynek során akár életveszélyes állapot is kialakulhat. A betegség 2000 emberből átlagosan egynél fordul elő, a népességen belül a nők a veszélyeztetettebbek, bár az idősebb korosztálynál a férfiakat is ugyanolyan számban érinti ez a veszély.
A trombózis következtében kialakuló fatális tüdőembólia az egyik leggyakoribb halálozási ok: Európában évente mintegy félmillióan veszítik életüket emiatt, azaz kétszer annyian, mint az emlőrák, a prosztatarák, a HIV/AIDS és a közlekedési balesetek miatt összesen.
A trombózis legtöbbször az alsó végtagok, mélyen az izmok között található vénáiban alakul ki. Különösen veszélyeztetettek azok, akik valamilyen oknál fogva huzamosabb ideig mozdulatlanságra ítéltettek, például műtétek után feküdniük kell, betegség vagy terhesség miatt pihenésre szorulnak, de akár egy hosszabb repülőút is veszélyes lehet azok számára, akik hajlamosak a trombózisra.
A trombózis megelőzésének lehetőségeivel kapcsolatosan számos kutatás folyik. Az egyik gyógyszergyár például nemrég egy olyan, szájon át szedhető gyógyszert fejlesztett ki, amelyik kifejezetten a teljes csípő- vagy térdprotézis-műtéten átesett felnőtteknek adva gátolja a trombózis kialakulását. Ortopédiai műtétek után a betegek különösen veszélyeztetettek, hiszen kezelés nélkül 60 százalék a trombózis kialakulásának veszélye, köztük a halálos kimenetelű embólia aránya is magas.
Ráadásul eddig csak injekciós kezelésre volt lehetőség, s az injekció beadását a betegnek a kórházból kikerülve saját magának kell megtanulnia. A kezelésre térdprotézis esetében legalább 10 napig van szükség, csípőprotézis beültetésekor az injekciózás akár 35 napig is eltarthat. Ennek kényelmetlensége miatt sok páciens idő előtt hagyja abba a trombózis megelőzésére szolgáló öninjekciózást, aminek akár végzetes következményei is lehetnek.
Európában az AntiCoagulation Europe (ACE) jótékonysági egyesület dolgozik a trombózis-megelőzésért és a betegek tájékoztatásáért. Eve Knight ügyvezető
igazgató az orális véralvadásgátló előnyeivel kapcsolatosan elmondta: "Életek megmentéséről van szó. A szájon át szedhető véralvadásgátló potenciálisan nagy előnyt jelent a betegek részére. Az egyik oka annak, amiért a betegek nem részesülnek trombózis-megelőzésben az, hogy heparint kapnak, amelyet be kell fecskendezni. A kórházi elbocsátást követően sok betegnek meg kell tanulnia az öninjekciózást, ami nem megfelelő kezelési időtartamhoz vezethet az elégtelen együttműködés miatt."
A nemrég forgalomba hozott új gyógyszer nagy előnye, hogy szájon át szedhető, méghozzá naponta mindössze egyszer kell bevenni, így a kórházi elbocsátást követően is egyszerű kezelést tesz lehetővé. A gyógyszeres kezelés hatása hamar kialakul és gyorsan lecseng.
Animáció: HáziPatika.com
