Széleskörű egészségügyi reformot készít elő Csehországban a jobbközép kormány.
Tomás Julínek egészségügyi miniszter reformtervezete, amely radikálisan átalakítaná és komoly vállalkozói, piacgazdasági elemekkel bővítené a cseh egészségügyi rendszert, várhatóan már a közeljövőben, tehát az őszi parlamenti időszak elején a képviselőház elé kerül. A kormány szerint a reform hatékonyabb és jobban gazdálkodó, felelősebb egészségügyet teremt Csehországban.
MILYEN A MAI HELYZET?
A hatályos cseh alkotmány szerint az egészségügyi ellátáshoz minden állampolgárnak joga van, az ingyenes, de az állam mindenkori lehetőségei szerint. A cseh egészségügy évente mintegy 220 milliárd koronával gazdálkodik. A különféle felmérések szerint ennek az összegnek mintegy tíz százalékát azonban nem használja fel hatékonyan.
A Transparency International szerint ez a pénz hiányzik a betegek kezeléséből. A veszteség mintegy 20-22 milliárd korona. Az egészségügyi költségvetéstől elkülönített egészségbiztosítási rendszer veszteségei mintegy 7,6 milliárd koronára tehetők. A tanulmány szerzői úgy látják: a legnagyobb veszteség abból keletkezik, hogy a csehek évente jóval több napot töltenek fizetett betegszabadságon - átlagban 32 nap évente -, mint más európai ország állampolgárai.
A mintegy 190 kórháznak nagyjából egynegyede van még állami tulajdonban, míg háromnegyede a regionális és a helyi önkormányzatok tulajdona, illetve magántulajdon. A háziorvosi és szakorvosi rendelés egyre inkább magánkézben van. Az orvosoknál általában nem kell fizetni, mert a kezelést a biztosítók állják. Kivételt képeznek a fogorvosok, ahol például a fogtömésekért és hasonlókért már bizonyos összeget fizetni kell a biztosítók térítésén felül is.
A patikákban is ki kell egészíteni azon gyógyszerek árát, amelyeket a biztosítók csak bizonyos határig fizetnek. A mintegy 13 500 készítményből nagyjából nyolcezret térít teljes egészében a biztosító, a többinél árkiegészítésre van szükség. Előírás viszont, hogy minden gyógyszercsoportban legalább egy készítménynek "ráfizetés-mentesnek" kell lennie, s ezt a beteg igényelheti. Ebben a rendszerben jelenleg egy egészségbiztosítást fizető cseh átlagpolgár évente mintegy 700-800 koronát hagy a patikákban, míg a nyugdíjasok esetében ez mintegy 1500 korona.
A szociáldemokraták vezette volt kormány a kommunisták segítségével tavaly májusban a parlamentben elfogadtatta egy mintegy 100 kórházból álló országos közhasznú kórházrendszer kialakítását, amely teljes mértékben ingyenesen nyújtott volna ellátást mindenkinek. Az akkori jobboldali ellenzék elfogadhatatlannak minősítette, hogy az állam előnyben részesítse az állami tulajdonformát a magányvagyonnal szemben. A Polgári Demokratikus Párt választási győzelme után ez az átalakítás lekerült a napirendről, s a jobboldali vezetés alatt álló regionális önkormányzatok fokozatosan részvénytársaságokká alakítják át a kezükben lévő kórházakat, s többet el kívánnak adni magánbefektetőknek.
AZ EGÉSZSÉGÜGYI REFORM LEGFŐBB PONTJAI
Az augusztus közepén jóváhagyott pénzügyi stabilizációs csomag keretében január elsejétől Csehországban bevezetik a 30 koronás vizitdíjat, a recept egy-egy tételéért szintén harminc koronát kell majd fizetni, egy kórházi nap 60 koronába, míg az éjjeli ügyelet vagy a mentőszolgálat igénybevétele 90 koronába fog kerülni. Az illetékek évi felső határa 5000 korona, ha valaki ennél többet fizetne, akkor a különbözetet a biztosítója megtéríti. Az illetékek alól csak a krónikus betegek és a megelőző vizsgálatok képeznek kivételt; máskülönben a gyerekek után is fizetni kell. A gyerekeknél és a nyugdíjasoknál is van azonban bizonyos kompenzáció.
Tomás Julínek szerint ez az egészségügyi reform "nulladik" fejezete, amelynek alapvető célja, hogy csökkentse a csehek orvoslátogatási kedvét. Nyugat-Európában évi átlagban nyolcszor keresik fel az orvost az emberek, míg Csehországban majdnem kétszer annyiszor. Az illetékekből mintegy 8 milliárd koronás bevételt remél a tárca, s a pénz az egyes intézményeknél, orvosoknál maradna. Az orvosok jelentős része azonban ellenzi a vizitdíjat, mert attól tart, hogy azt nehéz lesz beszedni, s megrontja viszonyát páciensével.
A tárca által előkészített reform kilenc új törvényt, illetve lényeges törvénymódosítást igényel. Elsőként az általános egészségbiztosítási törvényt módosítanák, mégpedig úgy, hogy az új változat pontosan és tételesen rögzítse hogy a biztosítottnak milyen ellátáshoz van joga a kötelező biztosítási alapból, s az ellátást milyen időn belül kell megkapnia. Ha valaki ezen a szinten felül szeretne szolgáltatásokat, akkor azokat szabályszerűen megvehetné. Ezt az eddigi szabályozás nem teszi lehetővé.
Az egészségbiztosítókról szóló törvény egységesítené az egészségbiztosítók jogállását az egészségügyi rendszeren belül. Eddig ugyanis volt egy törvény a korábbi állami egészségbiztosító utódjának minősíthető Vseobecná Zdravotní Pojistovna (VZP) biztosítóról, s egy másik a többi biztosítóról. A több biztosítós rendszert 1994-ben vezették be, jelenleg 11 egészségbiztosító működik Csehországban. A rendszer megszüntetését jelenleg senki sem szorgalmazza.
A reformtervezet legnagyobb vitát kiváltó pontja, hogy ezeket a biztosítókat részvénytársaságokká alakítanák át, amelyek egymásnak nyílt versenyt jelenthetnének. Jelenleg a konkurencia korlátozott. A biztosítók működését egy független állami szerv felügyelné.
Új törvényben kívánják szabályozni az egészségügyi intézmények működését, a specifikus egészségügyi szolgáltatásokat. Országos szinten egységes lenne a mentőszolgálatok működése és finanszírozása. Nagymértékben átalakulna a kórházi rendszer is.
KULCSPOZÍCIÓT KAPNAK AZ EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÓK
A tervezett reform kulcsfontosságú része, hogy továbbra is fennmaradna a csehek körében jelenleg általánosan elfogadott több biztosítós rendszer, megerősödne benne a vállalkozói, a piacgazdasági elem, az egészségbiztosítók 2009. január elsejétől részvénytársaságokká alakulnának át, hogy nyílt konkurens viszonyban legyenek egymással a biztosítottakért. A biztosító megválasztása az állampolgár részéről továbbra is szabad lesz. A biztosítók feladatait és működését törvény által egységesítik, részben újraszabályozzák és pontosítják.
A biztosítók eddig a biztosítási összeg 3,5 százalékát fordíthatták önfenntartásra; ez az arány a jövőben egy százalékkal emelkedne. Az egészségbiztosítók működését egy negyvenfős állami hivatal fogja felügyelni.
A több biztosítós rendszer Csehországban jelenleg úgy működik, hogy a biztosítási pénzek közös alapba folynak be. A gyógyszerek patikai alapárát központilag határozzák meg. A gyógyszerellátás fedezésére megy a beszedett pénz 60 százaléka. Mintegy 30 százalékot az egyes biztosítók között osztanak el, mégpedig a regisztrált biztosítottak száma alapján. Lényegében ez az a pénz, amelynek felhasználásával a biztosítók konkurálhatnak egymással, extrákat fizethetnek ügyfeleiknek. Ilyeneket minden biztosító kínál. A maradék tíz százalékot felemészti az adminisztráció, a biztosítók önfenntartása.
Az új részvénytársasági modell alapvetően bővítené az egészségbiztosítók saját mozgásterét, szélesebb területeken lenne konkurencia, s tervezik a bonus-malus rendszer bevezetését is. Ezt alapvetően azt jelentené, hogy a részvénytársaságok "díjaznák" azokat, akik például rendszeresen eljárnak a megelőző orvosi vizsgálatokra, bizonyíthatóan egészséges életmódot folytatnak stb., s fordítva "büntetnék" azokat, akik egészségük óvásával nem törődnek.
Miután Csehországban szabad orvosválasztás van, nem ritka eset, hogy egy-egy állampolgár nehezen talál magának háziorvost vagy fogorvost, mert a körzetben mindenkinek sok a páciense. A körzeti orvos minden hozzá tartozó lakost természetesen köteles ellátni, de ez nem mindenkinek felel meg. Az új törvény szerint a jövőben a biztosító köteles lesz a biztosítottjának megfelelő orvost találni, ha az maga arra nem lesz képes.
Nagyon érzékeny, s már elfogadott változás, hogy a betegség első három napjára januártól nem jár majd semmiféle táppénz. Eddig az átlagkereset 25 százaléka járt.
KÓRHÁZAK
Komoly átalakításra kerül sor a kórházi rendszerben is. Országszerte kilenc kiemelt státusú egyetemi kórház fog állami ellenőrzés alatt működni, amelyek minden tekintetben a legmagasabb szintű szolgáltatásokat fogják nyújtani. A többi kórház az önkormányzatok kezében lesz, illetve magánkórházzá alakul át. Az önkormányzatok egy része is jelezte, hogy a kezében lévő kórházakat részvénytársaságokká alakítja át, s egy részüket el kívánják adni magánbefektetőknek.
Számos kórház jelenleg komoly pénzügyi gondokkal küszködik, s több tervezett beavatkozásra igen hosszú ideig kell várni a reform ezt is orvosolni kívánja.
"Meghatározzuk, hogy mire lesz joga minden biztosítottnak, illetve azt is, hogy bizonyos beavatkozásokra hol és milyen időn belül van jogosultság. A gyakorlatban ezt azt jelenti, hogy bizonyos tervezett beavatkozásoknál lista készül az igénylőkről, ez rajta lesz az interneten, s az érintett a biztosítójától kapott jelszó alapján ellenőrizni tudja, mikor kerül rá sor" - nyilatkozta a közelmúltban a Právo című lapnak Julínek.
A SZOCIÁLDEMOKRATÁK ÉS KOMMUNISTÁK ÁLLÁSPONTJA
"Ha megvalósul az elképzelés, Csehországnak olyan magánkézben lévő, kereskedelmi alapon működő egészségügyi rendszere lesz, amilyenre Európában nincs példa" - jelentette ki a jobbközép kormány egészségügyi reformjaival kapcsolatban Bohuslav Sobotka volt szociáldemokrata pénzügyminiszter.
David Rath volt szociáldemokrata egészségügyi miniszter szerint a biztosítók eddig is többet költöttek saját magukra, mint amennyit a törvény engedélyezett, s várható, hogy ez a jövőben is így lesz.
"A szociáldemokraták számára elfogadhatatlan, hogy az egészségügy üzlet legyen. Arra a beteg mindig ráfizet" - állítja Rath, aki szerint a biztosítók az egészségügyi költségvetésből akár 30 milliárdot is elszippanthatnak.
LAKOSSÁGI VÉLEMÉNYEK
Különféle felmérések szerint a lakosság mintegy 70 százaléka elutasítja az illetékek, díjak fizetését az egészségügyben. A legnagyobb megértéssel a kórházi napidíj találkozott, amelyet a megkérdezettek mintegy fele elfogadna, mert úgy véli, hogy javíthat a kórházi ápolás körülményein, például a sokat bírált étkezésen.
Bár az illetékek bevezetése már február óta közismert, a gyakorlatban eddig egyetlen szervezet sem rendezett semmiféle tiltakozó akciót, s nem próbált meg nyílt nyomást gyakorolni a kormányra. Az egészségügyi reformmal kapcsolatban eddig csupán politikai csatározások folytak; erőteljesebb, nyílt konfliktusra, utcai akcióra még politikai színtéren sem került sor. Az egészségügyi reformcsomag parlamenti megvitatásának a dátuma még nem ismeretes. Várható azonban, hogy éles viták lesznek a témában.
2007-09-02 09:31
Forrás: MTI
