Amint az újszülöttek világra jönnek, máris betegségek és fertőzések fenyegetik őket, mint például a sárgaság vagy az E. coli baktérium okozta fertőzések. Nagyjából a születésük utáni első hónapig az immunrendszerük még nem kellően fejlett ahhoz, hogy igazán hatékonyan vehesse fel a küzdelmet a babát fenyegető kórokozókkal szemben.
Igaz ugyan, hogy az újszülötteket érintő megbetegedések egy jelentős része felnőtt szervezet számára jelentéktelennek tűnhet, és a csöppségekben sem okoznak legtöbbször nagy bajt, azonban kezeletlenül mindegyik komoly és veszélyes szövődményekkel járhat. A csecsemők védelmében most a Missouri Egyetem kutatói kimerült fehérvérsejtek felhasználásával arra kerestek megoldást, hogy a csecsemők immunrendszerét erősítő védőoltást tudjanak alkotni. Ettől azt remélik, hogy a kritikus első hónapban az újszülöttekre leselkedő fertőzések, betegségek kockázatát jelentősen csökkenteni lesznek képesek.
Habib Zaghouani, a kutatócsoport vezetője, a molekuláris biológia professzora, aThe Journal of Environmental Medicine and Trends in Immunology szaklapban megjelent kutatási eredményeik kapcsán úgy nyilatkozott, addig szeretnének eljutni, hogy megtalálják a megfelelő megoldást ahhoz, hogy az újszülöttek immunrendszere jobban hasonlítson a felnőttekéhez.
Az eddigi vizsgálatok és kísérletek természetesen csak állati alanyokon zajlottak, de azt már sikerült megállapítani, hogy az újszülöttek immunrendszerében a T-sejtek két különböző csoportja között nincsen kialakult egyensúly. Ezek a T-sejtek az immunrendszer legfőbb alkotóelemei, a vizsgálatok eredményei szerint az újszülöttekben a TH2-sejtek száma - amelyek az allergiás reakciók enyhítését végzik - magasabb, ugyanakkor a TH1-sejtek száma nem elegendő, ezek feladata volna a fertőzésekkel való küzdelem.
Persze a környezeti változók is felelőssé tehetők a T-sejtek egyensúlyának megbomlásáért - amikor ugyanis az újszülöttek először találkoznak egy antigénnel, ami reakcióra készteti az immunrendszert, a fehérvérsejtjeik aránya még egyensúlyban van, azonban amikor másodszor is találkoznak az antigénnel, akkor már túl sok TH2-t kezdenek termelni, míg a TH1-ből kevesebbet. Ez a megborult egyensúly teszi lehetségessé a fertőzéseket és az allergiás tüneteket.
A kutatók úgy vélik, amennyiben sikerül pontosan meghatározni a folyamat időbeli előrehaladásának paramétereit, akkor már nem volna olyan nehéz megfelelő oltóanyagot kidolgozni, amivel a TH1-sejtek szintjét a megfelelő értékre lehetne emelni az újszülöttekben, röviddel világrajövetelük után.
