Az elmúlt két évtizedben az elképzelés, hogy a mérsékelt ivásnak egészségi előnyei lehetnek, teljesen elfogadott lett, amelyet azonban csak néhány bizonyíték támaszt alá. Ez a meggyőződés különösen annak köszönhető, hogy a média gyakran emlegeti: napi egy pohár vörösbor csökkenti a szív- és érrendszeri betegségek és a cukorbetegség kockázatát.
Csakhogy az ennek alátámasztására szolgáló tanulmányok jelentős részében van egy alapvető tévedés. A mérsékelt ivókat ugyanis a nem ivókhoz hasonlították ahelyett, hogy a nagyivókkal vetették volna össze őket. A probléma gyökere a vizsgálati eredményeket befolyásoló úgynevezett betegen kilépési paradoxon. A "betegen kilépő" kifejezés arra utal, hogy a nem ivók általában kevésbé egészségesek, mint a mérsékelt fogyasztók, és sokan egészségi okokból döntenek az ivás abbahagyása mellett. Azaz egyes nem ivók kevésbé egészségesek lehetnek, mint a mérsékelt ivók, méghozzá az alkoholhoz nem kapcsolódó okok miatt.
Elvetélt vizsgálat
Hogy kiderüljön a mérsékelt ivás hatása, az amerikai Nemzeti Egészségügyi Intézet véletlenszerű kontrollvizsgálatot kezdeményezett. A kísérletet úgy tervezték, hogy felmérje az alkohol napi egy italt fogyasztók szívére gyakorolt hatását. De a módszer arra nem volt alkalmas, hogy kimutassa a mérsékelt alkoholfogyasztás negatív következményeit, például az emlőrák előfordulásának növekedését. Az alkoholkutatók kíváncsian várták a tanulmányt, mivel sok olyan, jól megalapozott ivással kapcsolatos problémát ismernek, amelyek még mérsékelt alkoholfogyasztás esetén is valószínűleg meghaladja a lehetséges előnyöket.
A tanulmányt azonban - írja a The Conversation magazin - különféle okok miatt törölték, többek azért, mert a finanszírozói között megjelent a szeszipar, amely kétségeket vetett fel a vizsgálatok semlegességét illetően. A tanulmány lefújásának is van azonban hozadéka, mert arra emlékeztet, hogy az alkoholfogyasztás összes fizikai és társadalmi következményét vizsgálni kell. De azzal, hogy nincs vizsgálat, azt sem sikerült kétséget kizáróan igazolni, hogy az enyhe alkoholfogyasztásnak volna bármilyen pozitív hatása.
Az alkohol hatása az egészségünkre és a jóllétünkre
Ugyanakkor számos tanulmány igazolja, hogy az alkohol a korai halálozás egyik legfőbb oka. A WHO szerint globálisan a halálesetek 5,9 százaléka hozható összefüggésbe vele, emellett az egészségi okok miatt elvesztegetett munkanapok (DALY) 5,1 százaléka is a szeszfogyasztás következménye. Amerikai becslések szerint (pedig az Egyesült Államokban 30 százalékkal alacsonyabb az egy főre jutó fogyasztás , mint nálunk) a munkaképes korú felnőttek halálának 10 százaléka írható a számlájára. A magas értékeket magyarázza, hogy az alkoholfogyasztás még alacsony szinten is számos rákhoz kötődik, köztük a mell-, a vastagbél-, a máj- és a nyelőcsőrákhoz. Az alkohol jelentősen közrejátszik a közlekedési balesetek miatti sérülésekben és az erőszakos, sérüléseket okozó megnyilvánulásokban is.
Ráadásul az alkohol hatása nem mindenkit érint egyenlő mértékben . Az alacsonyabb jövedelmű és hátrányos helyzetű emberek számára jár a legnegatívabb következményekkel. A faji vagy etnikai megbélyegzés és a stressz, a kisebbségi populációk társadalmi és környezeti kontextusa vagy a kezeléshez és a kapcsolódó támogató szolgáltatásokhoz való hozzáférés nehézségei fokozzák az alkohol romboló hatását. Ráadásul a veszélyeztetett csoportokban alacsonyabb életkorban kezdődik az ivás, ami végső soron rosszabb egészségi állapotot eredményez.
Az alkoholfogyasztást nem lehet száműzni az életünkből, mert fontos szerepet játszik a kultúrában. Nyilvánvaló, hogy annak ellenére sem mondunk le róla, ha tisztában vagyunk vele, hogy az alkohol minden más drognál több halálesetért felelős , számtalan egészségi és társadalmi probléma jár a nyomában mérsékelt fogyasztás esetén is. Ha az enyhe alkoholfogyasztás összefüggésben van is a szív-és érrendszeri megbetegedések csekély mértékű csökkenésével, az ivás számos romboló következményének arra kellene sarkallnia, hogy senki se ajánlja a jobb egészség eléréséhez vetető megoldásként.
