Árulkodó a társadalombiztosítási alapok jövő évi költségvetése: minden eleme a biztosítói modellváltás előkészítését szolgálja.
Jövőre 22 milliárd forinttal több pénz kerül az egészségbiztosítási kasszába, ami azt jelenti, hogy az idei inflációval számolva, azaz reálértékben kevesebb pénzzel gazdálkodhatnak. Ez Kökény Mihály szocialista egészségpolitikus szerint nem tragédia, mert kisebb ellátórendszert kell fenntartani.
A 2007-es kiadásszűkítő intézkedések (gyógyszertörvény, kórházkarcsúsítás, a vizitdíj és a kórházi napidíj bevezetése) is eredményesek voltak, ez is csökkenti 2008-ra az Országos Egészségbiztosítási Pénztár terheit. ( Lásd ábránkat az Állami Számvevőszék adataival.)
A jövő évi költségvetés-tervezet sok eleme a biztosítói modellváltást szolgálja. A pénzbeli ellátások egy része (a rokkantsági ellátások, a rokkantsági baleseti táppénz) már jövőre, a táppénz, a gyed, a gyes pedig 2009-től a nyugdíjbiztosítási alaphoz kerül. Ha ugyanis létrejönnek az új egészségpénztárak, akkor azok csak a természetbeni ellátások szervezésére kapnak felhatalmazást, kifizetőhelyként már nem működnek, illetve nem is csinálnak semmit, ami nem közvetlenül a gyógyításhoz vagy a megelőzéshez tartozik.
Ezt a változást "kíséri le" a járulékkulcsok és a kiadások átcsoportosítása. Összegében ugyanannyi egészség-, illetve nyugdíj-biztosítási járulékot kell leróni, mint eddig, de más elosztásban. A munkáltatói járulék változatlanul 29 százalék. Ezen belül az egészségbiztosítási adóból 3 százalék átkerül a nyugdíjbiztosításhoz, az egyéni egészségbiztosítási járulék pedig 7 százalékról 6 százalékra csökken. A 8,5 százalékos egyéni nyugdíjjárulék viszont 9,5 százalék lesz. Az átcsoportosított járuléktömegből fedezi a nyugdíjbiztosító a korhatár alatti rokkantnyugdíjakat az egészségbiztosító helyett.
Változás, hogy a jövőben a gyermekgondozási díjnak (gyed) csak a felét finanszírozza a költségvetés. A többit a járulékalapból kell előteremteni. A biztosítói modellváltáshoz kapcsolódik, hogy jövőre már több mint hatmillió állampolgár (például nyugdíjasok, diákok, gyerekek, fogvatartottak) után fizet havonta 4350 forintot a biztosítóknak a költségvetés, vagyis mindenkiért helytáll, aki "nyilvánvaló okokból" nem tud fizetni. (A 3,9 millió foglalkoztatott átlagosan havonta 13 ezer forint járulékot fizet.)
A különböző területek pénzügyi lehetőségei alig változnak. Az összevont szakellátásra, köztük a kórházi és járóbeteg-ellátásokra néhány tízmilliárddal több pénz jut, azzal, hogy az egynapos ellátásokért többet fizet a biztosító.
A háziorvosi ellátásra 3,7 milliárd forinttal több jut. Ebből megkezdődhet a teljesítményelvű finanszírozás bevezetése. Az első lépések nyár közepén megtörténhetnek, amikor az az orvos, aki vállalja, hogy megújítja betegei törzskartonját, azaz újra elvégzi páciense egészségi felmérését, kartononként ezer forintot kap. Az OEP az orvosok munkáját ellenőrzi, megnézi például, milyen gyógymódot alkalmaznak. Ám az, hogy ehhez milyen információ juthat el a betegekről az OEP hivatalához, később derül ki. Székely Tamás főigazgató lapunknak azt mondta: az adatvédelmi biztostól állásfoglalást várnak.
