Korábban a Népszava hívta fel a figyelmet arra, hogy bérfeszültséget okozhat, hogy az említett országokból érkezők minimum alapbére bruttó mintegy 100 ezer forinttal magasabb, mint a magyar diplomás kezdő nővéreké. A Magyar Idők a Nemzetgazdasági Minisztériumtól kapott információk alapján ugyanakkor arra mutat rá, hogy az említett magasabb bérezés csupán a kék kártyával rendelkező munkavállalókra vonatkozik, márpedig összesen 11 ilyen engedély van csupán jelenleg érvényben, ráadásul ezek az - Indiából vagy Egyesült Államokból jött - állampolgárok nem is az egészségügy területén tevékenykednek.
A cikk szerint ma összesen 57 harmadik országból származó munkavállaló szerepel a magyar egészségügyi rendszerben, főként szerb és ukrán állampolgárok. A tavalyi évben négyen helyezkedtek el, akik közül egy fő rendelkezett felsőfokú egészségügyi képesítéssel. Azt megelőzően, egy évvel korábban öten léptek be a hazai munkaerőpiacra, 2014-ben pedig senki nem jött a két szomszédos országból.
A kék kártyára egyébként egységes szabályok érvényesek az Európai Unióban. Az előírások kimondják, hogy az engedélyt megkapó munkavállalók nem kereshetnek kevesebbet, mint a tárgyévet megelőző második év nemzetgazdasági havi bruttó átlagkeresetének másfélszerese, az egészségügy esetén 1,2-szerese. Idén ez utóbbi összeg valóban 297,2 ezer forintra rúg. Az alsó bérhatár célja az, hogy a munkáltatók ne tudják alacsonyabb bérért harmadik országbeli munkaerővel kiváltani a felsőfokú végzettségű magyar munkavállalókat.
