Az új tanulmány számos klinikai vizsgálatból gyűjtött adatokat, amelyekben 16 vitaminkészítményt és azok összefüggését vizsgálták a halálozással és az olyan kardiovaszkuláris eseményekkel, mint például a szívroham vagy a stroke. Szinte egyetlen vizsgált készítmény - beleértve a multivitaminokat, a szelént, az A-vitamint, a B6-vitamint és a D-vitamint - sem mutatott összefüggést a halál, vagy a szívbetegség kockázatával.
Csak három specifikus étrendi változtatás esetében volt látható statisztikailag is kimutatható kapcsolat. Nem meglepő, de a legrelevánsabb eredményt az alacsony sótartalmú étrend mutatta, amely körülbelül 10 százalékkal csökkentette a szívbetegség és a halálozás kockázatát egészséges alanyok esetében. Mind az omega-3, mind pedig a folsav-kiegészítők csekély jótékony hatást mutattak.
Nincs hatás
"Elemzésünk egyszerű üzenetet hordoz: bár vannak bizonyítékok arra, hogy néhány beavatkozásnak van befolyása a halálozásra és a szív-érrendszerre, de a multivitaminok , ásványi anyagok és a különféle étrendek túlnyomó többsége nem gyakorolt mérhető hatást a túlélésre vagy a szív- és érrendszeri betegségek kockázatának csökkentésére - magyarázta Safi Khan, a tanulmány vezető szerzője, a West Virginia University kutatója.
Nem ez az első nagyszabású metavizsgálat, amely arra a következtetésre jutott, hogy a vitamin-kiegészítők egészséges felnőtteknél valójában haszontalanok. Két 2018. évi tanulmány , hasonló vizsgálati stratégiákat alkalmazva, nagyjából azonos következtetésekre jutott. Mindkét tanulmány azt találta, hogy annak az egészséges felnőttnek, akinél nem diagnosztizáltak valamilyen tápanyaghiányt, a vitamin- és ásványianyag-kiegészítők nem nyújtanak semmilyen extra egészségjavulást.
Sok milliárdos üzlet
Az új tanulmányt készítő kutatók rámutattak, hogy az amerikaiak több mint fele naponta fogyaszt valamilyen étrend-kiegészítőt, így az iparág évente több mint 30 milliárd dolláros forgalmat ér el. (Idehaza a Mékisz , a Magyarországi Étrend-kiegészítő Gyártók és Forgalmazók Egyesületének adatai szerint 80 milliárd forintos a forgalom nagyságrendje .) A tanulmány másik vezető szerzője, Erin Michos, a Johns Hopkins orvosi egyetem kutatója, azt állítja, ha valaki megfelelő étrendet követ, és általánosságban véve egészséges, akkor egyszerűen nem kell vitaminokat szednie.
Michos hangsúlyozta, hogy nem létezik az a plusz hatás, amelyet az étrend-kiegészítőkben keresünk. Érdmesebb arra figyelnünk, hogy az étrendünk a szívük egészségét támogató ételekből álljon össze, és akkor nincs szükségünk különféle étrend-kiegészítőkre.
Fontos megjegyezni, hogy e széles körű metatanulmányok megállapításai nem érvényesek olyan betegekre, akiknél például tápanyaghiányt diagnosztizáltak, és akiknél ezért fontos lehet a vitaminpótlás. Továbbá azt is le kell szögeznünk, hogy ezek a tanulmányok csak a halálozást és az általános szív- és érrendszeri megbetegedéseket vizsgálták, tehát elképzelhető, hogy bizonyos étrend-kiegészítőknek igenis lehetnek - máshogyan mérhető - egészségi előnyei. Ennek ellenére a halandóság megfelelő mutató az általános hatékonyság vizsgálatához, mivel ésszerű feltételezni, hogy a kiegészítők bármely konkrét előnyének végső soron a jobb egészségben, majd egy hosszabb élettartamban kell tükröződnie.
A New Atlas magazin szerint az egyre szaporodó és meggyőző kutatások konklúziója, hogy ha eleget mozgunk, helyesen táplálkozunk és egyébként is törekszünk az egészséges életetre, akkor valószínű, hogy hogy nem fogunk további előnyökhöz jutni a vitamin-kiegészítőkkel. A legtöbb ember számára ezek a költséges vitamin- és ásványianyag-kiegészítők csupán drága vizeletet eredményeznek.
Mindenki megőrült, hogy vitamint vásárol?
A választ erre a kérdésre a korszellem és a vásárlási pszichológia adja meg. Annak ellenére, hogy az emberek élettartama jelentősen megnőtt az elmúlt évtizedekben, mégis mindenki (vagy legalább is a többség) úgy érzi, hogy nem él egészségesen. Ezt többféle módon is le lehet küzdeni. A tökéletes megoldás az egészséges életmód követése lenne, beleértve a szervezet igényeinek megfelelő táplálkozást, a sok mozgást, a káros szenvedélyek mellőzését és a stressz kerülését. Ezt az utat azonban a legtöbb ember ilyen-olyan okok miatt tartósan nem tudja követni. Következésképpen a frusztráltsága növekszik, ahogy a betegségektől való félelme is. Ez teremti meg a táplálékkiegészítők piacát.
Lisa Bélanger pszichológus az egészségünk kontrollálásának motívumairól írt könyvében arról beszél, hogy a piacon megjelenő "imposztorok" kihasználják a vitamin kifejezés pozitív bűverejét a haszonszerzésre. Ennek segítségével ugyanis pontosan az ellenkező utat járhatják be ahhoz képest, amit például a negatív kicsengésű " hozzáadott cukor " kifejezés üzen a fogyasztóknak. Ha tehát valamire ráírják, hogy vitamintartalmú, azt szívesen megveszik, amire meg azt, hogy hozzáadott cukrot tartalmaz, azt nem.
Ennek megértéséhez érdemes közelebbről ránézni a vásárlókat ösztönző pszichológiai tényezőkre. Minden vásárlási döntés kivétel nélkül a vevő jelenlegi elégedetlenségével kezdődik. Ha ez az érzés megjelenik, az automatikusan vevővé teszi az embert. A vevő pedig megoldást keres az elégedetlensége megszűntetésére, s minél nagyobb az elégedetlensége, annál sürgetőbb számára a megoldás megtalálása.
Az eladók pedig - na persze nem önzetlenül - ebben akarnak segíteni. Azokat a kérdéseket teszik fel, mintha fogyasztók lennének: Mi motiválja elsősorban a vásárlásomat? Mi nem működik a jelenlegi helyzetben? Mi késztet arra, hogy a változtatáson gondolkodjam? Aztán olyan jövőképet vázolnak fel a termékük mellé, amely megfelel annak, amit a vevők helyesnek gondolnak. Ha az eladó egyértelműen megállapítja a vevő jelenlegi elégedetlenségének lényegét, már nyeregben van, s jól működő receptet készíthet a vásárló motiválására .
De ez még kevés a vásárlási aktushoz. A jelenlegi elégedetlenség és a jövőre vonatkozó ígéretek egyaránt motiválják a vásárlókat, de az ellenpóluson ott vannak a gátló tényezők, a költségek és a félelmek. A vásárlók ( különösen Magyarországon ) nagyon figyelnek az árra, továbbá félnek a rossz vásárlási döntéstől, amit a negatív múltbeli tapasztalatok, a piaci körülmények és további kisebb jelentőségű tényezők alapoznak meg. A kereskedők e gátak feltárásával meghatározzák , hogy mi akadályozza a vásárlási döntést, és ennek megfelelően alakítják ki az új ajánlatukat. Végülis ezt a képletet igyekeznek megoldani: jelenlegi elégedetlenség x jövőbeli ígéret > költség + félelem.
Ha visszatérünk a vitaminok és táplálékiegészítők piacára, láthatjuk, hogy miért is érnek el az eladók egyre nagyobb sikereket. Az emberek elégedetlenek az egészségi állapotukkal vagy a közérzetükkel , amin természetesen szeretnének változtatni. A környezet, amely az egészséges életmódot preferálja, támogatja az igényük megfogalmazását. Erre ráerősítenek a hirdetések, az egészséges életmóddal kapcsolatos cikkek, a közösségi média hírözöne. Emiatt a táplálékkiegészítők, különösen a vitaminok pozitív konnotációt hordoznak. A termékek jövőképe, a hozzájuk kapcsolódó ígéret jobb életminőséget és hosszabb életet helyez kilátásába. Mivel rengetegen fogyasztják e termékeket, és csak kevés a negatív visszacsatolás, kevés a félelem is. Az a vevő pedig, aki lélekben felkészült a vásárlásra, egy jó ajánlat esetén már kisebbnek fogja érezni a költségek és a felelmei súlyát a remélhető haszonnál, és ezért fizet. Azaz lehet, hogy nem használnak a vitaminok, de sokan mégis jobban érzik magukat, ha megveszik és bekapkodják, mert ezzel megszűnik az éppen fennálló elégedetlenségük.
