Bár a Magyarországon működő, társadalombiztosítási befizetéseken alapuló egészségügyi ellátás elvileg térítésmentes, a gyakorlatban egyre kevesebbet kaphatunk a befizetett pénzünkért. Nő a várólista egy-egy fontos beavatkozásra, az új készítmények törzskönyvezése viszont lassul, a kórházak pedig olyan alapvető dolgokból is hiányt szenvednek, mint a vécépapír vagy a fertőtlenítő. Ennek kapcsán felmerült, hogy a jelenleg hiányzó pénzt egy kötelező állami kiegészítő egészségbiztosítással legálisan is be lehetne csatornázni az egészségügybe - írja az Index .
Bár az egészségügyi ellátást biztosító összeget minden munkabérből levonják, ez az összeg már nem elégséges a modern ellátás biztosítására. Ennek több oka is van: az új orvosi technológiák egyre drágábbak, túl sok a kórház, egyre több a hosszú kezelésre szoruló idős ember, miközben a befizetők száma egyre kevesebb. Emiatt már kormányzati körökben is elindult az ötletelés arról, milyen módon lehetne azokat a plusz összegeket bevonni az egészségügybe, amelyeket például hálapénz címén a betegek már amúgy is kifizetnek a gyógyulásukért.
Szóba került a kiegészítő biztosítás bevezetése is, amely nem helyettesítené a tb nyújtotta ellátást, hanem valamilyen plusz szolgáltatást biztosítana. Például gyorsabb ellátást a szakrendelőkben, valamint a labor- vagy ultrahangvizsgálatot is meggyorsítaná, továbbá rendszeresen elérhetővé tenne bizonyos szűrővizsgálatokat , vagy például jobb szobákba kerülhetne az, aki fizette ezt a biztosítást. A kiegészítő biztosítással nemcsak az orvosválasztást lehet legálisan megfizethetővé tenni, hanem az állami kórházakban már most is megvásárolható plusz szolgáltatások körét is.
A német vagy az osztrák modell a cél?
Az ilyen, többszintű ellátási modell több országban is ismert, a legtöbben a német és az osztrák mintát emlegetik. Németország duális rendszert használ, ami azt jelenti, hogy a jól keresők dönthetnek úgy, hogy kilépnek a nemzeti kockázatközösségből, ha pedig kezelésre szorulnak, inkább a magánellátást választják. Németországban ugyanakkor a társadalombiztosítás rendszere is jóval magasabb színvonalat nyújt az itteninél, így a társadalmat sem szakítja szét ez a rendszer, hiszen a szerényebb keresetűek is viszonylag jó ellátást kaphatnak az állami intézményekben.
A magyar lehetőségekhez közelebb állhat az osztrák modell, amelyben a mindenki számára kötelező állami betegbiztosítás mellett köthető kiegészítő, vagyis magánbiztosítás. Ezzel jobb szoba és orvosválasztás jár, és bizonyos ellátások díját így 70-80 százalékban az állami biztosítás, 20-30 százalékban a beteg kiegészítő biztosítása fedezi. Bár az Index forrásai szerint kormányzati körökben többen is érvelnek a kiegészítő egészségbiztosítások mellett, valószínűbb, hogy az állami rendszer marad, vagyis a befolyó összegből központilag választanák le az egészségügyi ellátáshoz szükséges összeget.
