Ilyen arányban veszítik el szövődmények miatt tőlünk nyugatabbra és az Egyesült Államokban is a várandósokat, ha H1N1-fertőzés miatt lélegeztetőgépre kerülnek - ismertette dr. Böszörményi Nagy György a Tüdőgyógyászat Szakmai Kollégium elnöke azon a sajtótájékoztatón, amelyet az ÁNTSZ tartott az új vírussal kapcsolatos legfrissebb tudnivalókról.
Eddig (január 31-ig) már legalább 39 kismama került kórházba az influenza A(H1N1)v vírusfertőzéssel összefüggésbe hozható megbetegedés miatt. Közülük kilencnek intenzív ellátásra és gépi lélegeztetésre volt szüksége.
23 kismama meggyógyult, 11-en pedig jelenleg is kórházban vannak, mégpedig hárman intenzíven, egy kismamát pedig lélegeztetnek.
Dr. Böszörményi Nagy György szerint a lélegeztető gép használata komoly esély az életben maradásra és gyógyulásra, ám az esetek felében a hosszú ideig tartó gép lélegeztetés egyrészt mechanikus stresszt okoz és a professzor megfogalmazása szerint "elnyűvi" a tüdőt, másrészt felléphetnek olyan fertőzések amelyeket végül a beteg halálához vezetnek.
Lélegeztetéssel ugyanis közvetlenül a tüdőbe, alsó légutakba juthatnak be a kórokozók, és kialakulhat egy úgynevezett nozokómiális pneumónia (kórházi baktérium okozta tüdőgyulladás).
Magyarországon az egyik várandós asszony halálát például légmell okozta - ez egy ritkább, de rendkívül veszélyes szövődmény. Légmell (pneumothorax) esetében a mellhártya két lemeze közé valamilyen ok miatt levegő, vér vagy folyadék kerül, és a tüdő teljesen vagy részlegesen összeesik.
Egyéb veszélyei lehetnek a gépi lélegeztetésnek: az intubálás során (amikor átjárhatóvá teszik egy eszközzel a légutat) megsérülhetnek a fogak, a garat, a gége, a nyelőcső, a légcső, rendellenesen reagálhat a szív, esetleg erek is sérülhetnek.
Extubálás során (amikor eltávolítják a légutat biztosító eszközt) vért köphet a beteg, hosszú hetekig fennálló köhögés kínozhatja.
Ne kockáztassunk, inkább oltsunk!
A hazai és nemzetközi esetek is azt támasztják alá, hogy továbbra is az oltás a leghatékonyabb védekezési módszer a H1N1 ellen, kismamák esetében pedig még inkább életmentő.
A Magyarországon H1N1 miatt kórházba került 39 várandós közül mindössze kilencen kaptak védőoltást.
Fontos tudni, hogy a 9 oltott asszony közül 4 főnél a védőoltás és a megbetegedés kezdete között nem telt 14 nap, így nem alakulhatott ki a védettség.
A másik 4 esetben több mint két hét telt el a tünetek jelentkezése és az oltás beadása között, viszont a betegség lefolyása jóindulatúbb volt az előzetes immunizálásnak köszönhetően. Bár ezek a nők megbetegedtek, szervezetük az időben kezdett orvosi kezelés következtében le tudta győzni a fertőzést.
Egy kismamánál nem ismert az oltás beadásának időpontja.
Öt várandós nő halála esetében igazolódott az influenza A(H1N1)v fertőzés. Közülük egyik kismama sem kapott védőoltást. A tragikusan elhunyt kismamák közül két esetben a magzat sem élte túl a megbetegedést. Három esetben császármetszéssel segítették világra a kritikus állapotban lévő kismama gyermekét. Egy szintén fertőzött kismama ikreit is idő előtt kellett császármetszéssel megmenteni. Így eddig 5 koraszülött bizonyítottan a H1N1 vírusfertőzés miatt jött idő előtt a világra.
Mindezen tények ismeretében kijelenthető: az új típusú influenza és annak szövődményei ellen az egyetlen hatásos védekezés a védőoltás, mely különösen fontos a várandósok körében - hívták fel a figyelmet a szakemberek.
A HáziPatika.com kérdésére válaszolva dr. Falus Ferenc országos tiszti főorvos elmondta, hogy még nem tudták vizsgálni, mennyi ideig magas az ellenanyagszint az oltottakban, de szeptember-október környékén lesznek erre vonatkozóan is adatok. Az biztos, hogy körülbelül egy influenzaszezonra védettséget ad a H1N1-vírus ellen készült vakcina, de lehet, hogy tovább is hatékony.
Az pedig külön szerencse - fogalmazott dr. Falus Ferenc - hogy a vírus egyelőre nem mutálódik. Ennek az az oka, hogy még mindig épp elég megfertőzni való embert talál, így nincs szüksége "köpenycserére" ahhoz, hogy biztosítsa a túlélését.
Kéky Kira
