Az Európai Unióban jelenleg mintegy 10,5 millió demens ember él, ám 2050-re már közel 19 milliónyian lehetnek. A magyarországi betegek számát 250 ezerre becsülik, de hozzátartozóik, barátaik révén az érintettek köre bőven milliós nagyságrendű. A demencia minden társadalmi osztályban, vagyoni és földrajzi helyzettől függetlenül megjelenik, nincsenek etnikai, szociális vagy kulturális határai. Az öregkori elbutulást, intelligenciavesztést leggyakrabban (az esetek mintegy kétharmadában) az Alzheimer-kór okozza. Mivel pedig a fejlett országokban a társadalom öregszik (ami Magyarországra is jellemző), a szinte kizárólag 60 éves kor felett megjelenő betegség jelentősége is egyre nagyobb.
Miért olyan veszélyes az Alzheimer-kór?
A 10 legfontosabb halálok közül az Alzheimer-kór az egyetlen, amelyet nem lehet megelőzni, lelassítani vagy meggyógyítani. Emellett rendkívül sokba kerül. A demens emberek kezelése, gondozása összességében közel ötször nagyobb költséggel jár, mint más időskori megbetegedéseké egy amerikai tanulmány szerint. De a demenciával küzdő betegek gondozói számára nem a pénzkiadás a legfőbb probléma , hanem a fizikai és szellemi egészségüket érő szüntelen kihívások sorozata:
- Az Alzheimer-kórral vagy más demenciával élő betegek családtagjai közül 59 százalék jelezte, hogy magas vagy nagyon magas fokú érzelmi stressznek van kitéve.
- A demens családtagot gondozók körülbelül 30-40 százaléka szenved depresszióban, és ahogy a demencia romlik, úgy súlyosbodik a gondozó depressziója is.
- A demenseket gondozók 44 százaléka számolt be szorongásról, szemben a stroke-ot szenvedettek családtagjaival, akiknek 31 százaléka tapasztalt ilyet.
- Az Alzheimer-kórban vagy más demenciában szenvedők gondozóinak közel 30 százaléka jelezte, hogy komoly fizikai megpróbáltatást okoz a beteg ellátása, szemben más betegségek átlagosan 17 százalékával.
Diabétesz helyett a demenciára támadhatunk
Mindezek miatt óriási jelentősége van, ha megjelenik egy új, Alzheimer-kór ellen felhasználható eredmény a gyógyszerkutatásban vagy az orvosi eljárásokban. A legutóbbi szenzációs felfedezésről szóló cikket a Brain Research (Agykutatás) című folyóirat csak a minap publikálta, amely szerint egy hivatalosan a cukorbetegség kezelésére jóváhagyott eljárás segíthet az Alzheimer-kórban szenvedőknek.
A Lancesteri Egyetem tudósai rájöttek, hogy egy háromszoros (GLP-1 / GIP / glukagonreceptor) agonista hatására az agyban visszafejlődnek a betegséget tipikusan kísérő lerakódások, az amiloid plakkok , továbbá a memóriavesztés is elmúlik, csökken az ideggyulladás, és nem pusztulnak el az idegsejtek. Azaz a betegek jobb szellemi állapotba kerülhetnek a hatóanyag következtében. (Az agonisták olyan anyagok, amelyek bizonyos fiziológiai vagy viselkedési hatásokat fejtenek ki a receptor közvetítésével.) A hatást egyelőre egérkísérletekben sikerült igazolni, de ez az első szükséges lépés a humánkísérletek megkezdése felé.
A tudósok kénytelenek új utakat keresni az Alzheimer-kór kezelésére, mert az elmúlt 15 év kutatásai ugyan sok fontos eredményhez elvezettek, de az alapvető áttörés nem sikerült. Mivel a betegség költségei globálisan ezermilliárd dollárokban mérhetőek, és hatalmasak a társadalmi terhei is, egyre nagyobb az eredménykényszer.
A 2-es típusú cukorbetegség az Alzheimer-kór kockázati tényezője, aminek valószínűleg a betegek agyában fellépő, károsodott inzulinjelzéshez van köze. Ezért a kutatók vizsgálni kezdték, hogy a cukorbetegség elleni gyógyszerek alkalmazhatók-e az Alzheimer-kórra.
Így került a tudósok célkeresztjébe az a hármas receptor agonista, amelyet a gyógyszeripar a diabétesz potenciális kezelésére fejlesztett ki. Ez a gyógyszer aktiválja a GLP-1, GIP és glukagon idegsejt-növekedési faktor receptorokat a betegek agyában, védve az idegsejtet a degenerációtól. A kísérletek azt mutatják, hogy az anyag egyértelműen gyógyszerré fejleszthető.
Dr. Christian Holscher, a Lancaster Egyetem kutatója, a tanulmány vezető szerzője szerint reményeiket az is alátámasztja, hogy a klinikai vizsgálatok egy ilyen típusú gyógyszer régebbi változatával már nagyon ígéretes eredményeket mutattak az Alzheimer-kórban vagy a hangulati rendellenességekben szenvedőknél.
