Korábban az oltott görögdinnyéket már április első napjaitól ki tudták ültetni, de erre tavaly és idén sem volt lehetőség. Májusban pedig nem ritkán 6-8 fokosak voltak a reggelek, ami további csúszást eredményezett - mutatott rá Göcző Mátyás. Hozzátette, a jelenlegi kilátások szerint azok, akik fólia alatt vagy növényházban termelnek, június 20-ától tudnak magyar dinnyét kínálni, de ez elenyésző mennyiséget jelent.
Magyarországon jelenleg 4000-4200 hektáron termesztik a görögdinnyét, ebből Békés megyében 1600-1800 hektáron. A Békés megyei Medgyesegyházán termelő Göcző Mátyás a növények jelenlegi állapota alapján jó termésre számít, ami "a hazai igényeket maximálisan ki tudja elégíteni, és exportra is jut". Tavaly 200-220 ezer tonna körüli termésmennyiségre számítottak, ami végül 170 ezer tonna körül alakult. Ennél idén többet szeretnének elérni, "a 200 ezer tonna közelében fogunk járni" - fogalmazott az egyesületi elnök.
A dinnye piaci áráról annyit mondott, hogy az a minőségtől és az országban lévő importárutól is függ. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával közösen azonban idén is egyeztetni fognak az áruházláncokkal, hogy azok részesítsék előnyben a hazai termést, és mire lesz magyar dinnye, vezessék ki az importot a raktáraikból. Göcző Mátyás hangsúlyozta, a dinnye bekerülési költsége évről évre nő, idén is drágult a vetőmag, a műtrágya, a fólia, a csepegtetőszalag; és egyre nő a külföldi bérmunkások bére is. A koronavírus-járvány ellenére idén is tudtak külföldi bérmunkást fogadni a gazdák és a kertészetek, ezt az egyesületi elnök szerint ugyanakkor segíteni is kell kormányzati intézkedésekkel, "különben nem lesz magyar áru a polcokon".
A Magyarországon termett görögdinnye mintegy kétharmada az exportpiacokra, főleg Lengyelországba, Csehországba és Szlovákiába kerül. Az osztrák és német piacra az utóbbi években kevesebbet szállítanak, ott ugyanis nagyon erős a spanyol és olasz konkurencia.
