Az árpa a pázsitfűfélék családjába tartozó, egyszikű növény. Platón idejében, Görögországban a búza mellett a második legfőbb gabona volt, de emberi fogyasztása még régebbre nyúlik vissza. Már a sumérok és a piramiskészítők is fogyasztották.
Az ősi kínaiak ötödik legszentebb növénye volt a rizs, a búza, a füge és a szójabab mellett. Az kásaként , lisztjéből pedig lepényszerű kenyeret készítettek, amit olyan keményre sütöttek, hogy tányérként is használták.
Világszerte használják
Napjainkban az árpaliszt fő eledel a szibériai vidékeken, de gyakran fogyasztják Norvégiában, Skóciában és Írországban is. Észak-Afrikában kuszkusz (árpatöret) is készül belőle. Tibet nemzeti eledelét, a campát (jakvajban pirított árpatöret) is árpalisztből főzik, ez leginkább a császármorzsához hasonlítható.
Termesztése
Az árpa a hűvösebb, csapadékosabb vidéket kedveli, őszi és tavaszi vetése is van. Fajtái a kétsoros, a négysoros és a hatsoros árpa. Az európai havasokban 1000, a Himaláján egészen 4300 méterig fellelhető.
Élettani hatásai
Az árpa a Mars gabonája, így marsikus erőket, bátorságot és harciasságot sugároz lényünkbe. Kutatók megfigyelték, hogy azokon a vidékeken, ahol az árpa a fő eledelek közé tartozik, alig van szívbeteg ember. Különösen jó hatást fejt ki az idegrendszerre és az érzékszervekre, valamint segíti a sejtépítést is. Akut, lázzal járó betegségeknél a népi gyógyászok jól bevált gyógyszere az Angliából származó árpavíz. Az árpából főzött nyák megnyugtatja az irritált és gyulladt gyomor- és bél nyálkahártyát.
A csíráztatott árpából szárítás, darálás és meleg vízben való áztatást követően sűrű, édes szirup készíthető, amit növényi méznek, vagy árpa-malátaszirupnak is neveznek. Ez erősíti a lábadozókat, és a gyerekeket. Fogyasztása ajánlott erős fizikai és lelki igénybevételnél is.
Felhasználása
Az árpa felhasználása igen sokrétű. A pirított, őrölt árpaszemekből finom gabonakávé készíthető, de a sör és az égetett szeszek alapjául is szolgál. Lisztje, darája, pelyhe, törete és az egész hántolt szem, az árpagyöngy könnyen beépíthető napi táplálkozásunkba. Használhatjuk levesbetétként, köretnek, vagy akár kását készítve belőle. Korpája nem fogyasztható, mert apró, szúrós hegyei felsérthetik a gyomor- és bél nyálkahártyáját. Gluténtartalma miatt lisztérzékenyek nem fogyaszthatják.
Elkészítése
Az árpát használat előtt, rövid ideig érdemes beáztatni, majd másfélszeres-kétszeres mennyiségű vízzel felönteni, és 25-30 percig főzni. Áztatás nélkül, olajon pirítva, háromszoros mennyiségű vízzel öntsük fel, és 40-45 percig főzzük.
Az árpa, mivel hűtő gabona, kifejezetten ajánlott a nyári melegben! A zöldfűszerek közül jól illik hozzá a zsálya, a szegfűbors, a babérlevél, a kakukkfű , és a bazsalikom.
