Ezért szedjen D-vitamint!

Mit kell tudni a D-vitaminról?

A szervezet egészséges működéséhez számos vitaminra, nyomelemre van szükség. Az utóbbi években fokozott figyelmet kapott a D-vitamin szerepe , mivel felismerték, hatása nem korlátozódik a csontanyagcserére. Az utóbbi évek kutatásai egyre inkább azt mutatják, hogy a D-vitamin szerepet játszik a szervezet immunfolyamataiban.

Mennyi a D-vitaminra van szükség?

Megfelelő mennyiség szükséges belőle ahhoz, hogy a veleszületett és a szerzett immnunitásban a sejtek funkcióját aktiválja, ilyen módon csökkentve a gyulladásos folyamatokat és az oxidatív stresszt - életkortól függetlenül. A T1-limfociták és ezek aktív sejtanyagai a citokinek segítik az immunrendszer egészét komplex összefüggések útján az infekciózus betegségek megelőzésében és a betegségekkel szemben kialakuló védettség kialakításában.

D-vitamin zsírban oldódó vitamin, mely a szervezetben raktározódik. A D1-, D2- és D3-vitaminok tartoznak a D-vitamin gyűjtőnév alá , közülük a szervezet számára legjobban felhasználható forma a D3-vitamin. Provitaminja a 7-dehidro-kolekalciferol, melyből a napfény UVB sugarának hatására a bőrben képződött D3-vitamin jut a szervezetbe. Azonban nem a napfény az egyetlen lehetőség a D-vitamin felvételére, tápanyagokkal is magunkhoz veszünk D3-vitamint, ilyen források a tejtermékek, a tojás, a tőkehal és a tőkehal májának az olaja.

Mennyi a napi D-vitamin-szükséglet? Köztudott, hogy a szervezet képes D-vitamint előállítani , ezért viszont nem mindig figyelünk oda a megfelelő mennyiségű bevitelre. Pedig ebben az esetben a fellépő vitaminhiány az egészség alapvető feltételének hiányát jelenti.

D-vitamin-pótlás: mikor fontos, és mennyit kell bevinni?

Napsütéses időben akár fél óra szabadban eltöltött idő is elég lehet, hogy napi D-vitamin- szükségletünket fedezzük. A téli borongós hónapok alatt azonban gyakran alakul ki hiányállapot , pótlásáról ezért különösen fontos ekkor gondoskodunk, vizsgálatok támasztják alá ugyanis, hogy a D-vitamint rendszeresen szedők körében jóval alacsonyabb számban fordul elő influenza és egyéb légúti megbetegedés. A D-vitamin ezen kívül szerepet játszik az allergiás ekcéma és allergiás asztma kialakulásának megelőzésében is.

Az egyén életkorától, életkörülményeitől, az éghajlati viszonyoktól és az étkezéstől függően van szükség a D-vitamin pótlására nem csak csecsemő-, gyermekkorban és időskorban, hanem az élet minden szakaszában. A hazánkban érvényes szakmai protokoll a gyermekek 3 éves koráig írja elő kötelezően a D-vitamin rendszeres pótlását, illetve valamivel tovább, ha a gyermek a téli hónapokban tölti be 3. életévét, ez esetben a vitamin szedése tavaszig javasolt. Ezután az édesanyák többsége - kellő információ hiányában - vagy nem tulajdonít jelentőséget a rendszeres pótlásnak, vagy a táplálékkiegészítő készítményekben elérhető mennyiségre hagyatkozva igyekszik fedezni a gyermek vélt szükségleteit. A csontfejlődés legintenzívebb szakasza a születéstől a serdülőkor végéig tart, ilyenkor fokozott szerephez jut a D-vitamin és a kalcium. A fejlődésben lévő szervezet igényei azonban eltérőek lehetnek, évszakonként, vagy bizonyos betegségek megléte esetén is módosul a szükséges napi mennyiség. Kialakult hiányállapot kezelésére kezdetben nagyobb dózisra lehet szükség, majd amikor a D-vitamin mértéke elérte a normál szintet a szervezetben, következhet a fenntartó mennyiség meghatározása.

A hazai szakemberek példaértékű összefogásának eredményeképpen új ajánlást dolgoztak ki itthon a D-vitamin bevitelére, amely az egészséges felnőttek esetében napi 1500-2000 Nemzetközi Egység (korábban 400, majd 800 NE volt). Ezt a mennyiséget táplálékkiegészítő vagy gyógyszer formájában ajánlott bevinni ősztől tavaszig. A biztonságos határértékről is ismertek adatok: a felnőttek esetében napi 4000 NE az a mennyiség, amely még biztosan nem okoz gondot a szervezetben.

A D-vitamin-hiány jelei

A D-vitamin-hiány legrégebben felismert következménye a csontrendszer betegsége volt. A D-vitamin-hiányos állapotot angolkórnak (rachitis) nevezik. Az angolkór magyar elnevezés a 19. század végéről, a 20 század elejéről származik. Magyarázata, hogy az iparosodás éveiben a rossz tápláltság, a levegő szennyezése, a napfény hiánya tömeges méretekben először Angliában mutatkozott meg a szegény sorsú főként városi gyermekek között. A D-vitamin-hiány következtében létrejött csontrendszeri elváltozások a növekedés és fejlődés leggyorsabb stádiumában érintették a csecsemőket és kisgyermekeket.

A rachitis tünetei feltűnőek voltak; a bőr sápadtsága, a nagy fej, a puha koponyacsontok, a boltozatos homlok, az elgörbült alsó végtagok (O-láb kialakulása), a mellkasi csontok, a bordák, a gerinc deformálódása (tyúkmell) és fokozott hajlam a csonttörésre. A legsúlyosabb formák mellett enyhébb formái is megjelenhetnek a D-vitamin-hiánynak, ilyen az izomzat tónusának csökkenése, a fogzás és a mozgásfejlődés késése, a légúti infekciók gyakori előfordulása.

A felnőtt magyar lakosság 95 százaléka is D-vitamin-hiányos a legfrissebb kutatási eredmények szerint, rájuk is ráfér a pótlás ( a magyar kutatási eredményekről szóló beszámolóért kattintson ide! ). Mivel a D-vitamin zsírban oldódó vitamin, a szervezetben felhalmozódik és ezáltal komoly mellékhatásai lehetnek, ami akár veseelégtelenséghez is vezethet. Ezért orvosi tanács nélkül a D-vitamin szedése nem ajánlott.

D-vitamin hiány - hogy állapítható meg?

A D-vitamin-hiány meghatározása vérből történő laboratóriumi vizsgálattal és csontsűrűségméréssel (denzitometria) történhet. A csontsűrűség csökkenése már mindig előrehaladott állapotot jelent, ennek vizsgálata életkortól függetlenül lehetséges. A fájdalmatlan vizsgálat nyomon követésre, a bevezetett terápia hatásosságának mérésére is alkalmas.

Az összes körülmény figyelembevétele és a leletek eredményei alapján lehet individuális D-vitamin kezelést javasolni. Egyénre szabott D-vitamin-kezeléssel a hiányállapot és a kóros tünetek megszüntethetőek. A legfrissebb számítások szerint a D-vitamin-hiány megszüntetésével a magyarok halandósága 7-10 százalékkal csökkenne, az átlagéletkor pedig 2-3 évvel nőne. A szükséges D-vitamin-érték elérése 26 százalékkal csökkentené a csípőtáji törések, 78 százalékkal a gyermekkorban kialakuló egyes típusú cukorbetegség, 35 százalékkal a rákos megbetegedések, és jelentős mértékben az influenza kockázatát.

Forrás: A cikk elkészítéséhez az Allergiaközpont sajtóanyagait is felhasználtuk.