A szelén szerepe az étrendben

Egyre nagyobb a szelén szerepe iránti érdeklődés az utóbbi években. Amint a bevitel Európában egyre lejjebb esett, kifejeződött az aggodalom, hogy a csekély jelentőségű hiányállapotok nagyobb kockázatnak tehetnek ki minket a krónikus betegségek.

A testben a szelén számos létfontosságú szelenoproteinnek nevezett fehérje felépítésében vesz részt. Ezidáig huszonöt szelenoproteint azonosítottak, ebbe beletartozik a peroxidáz, amely fontos gyulladásellenes tulajdonsággal rendelkezik és a szabad gyökök káros hatásaitól védi a sejtmembránokat, a dejodináz, amely az aktív pajzsmirigyhormon képződésében vesz részt és azok a fehérjék, amelyek a DNS másolásában és helyreállításában játszanak szerepet.

Szelénforrások

A szelén a talajban és kőzetekben található, felhalmozódik a növényekben, és ezúton kerül be a táplálékláncba. A szelén a legtöbb élelmiszerben jelen van, nagyon jó forrásai a diófélék (különösen a brazil diók), a halak és tenger gyümölcsei, a belsőségek (vese, máj) és a húsok. A gabonafélék, zöldségek, és más növényi eredetű élelmiszer tartalmaz szelént, de a mennyisége a termőtalaj minőségétől függ. Európa talaja viszonylag szegény szelénben összehasonlítva olyan területekkel, mint például Amerika, Kanada és Kína.

Alacsonyabb bevitel

A szelénbevitel Észak-Európában általában az utóbbi évtizedekben esett le számottevően. Az 1970-es években a napi bevitel 60-70 µg körüli volt, miközben a mai becsült bevitel csak 30 µg nőknél és 40 µg férfiaknál, amely körülbelül a fele a jelenleg ajánlott mennyiségnek. Azt gondolják, hogy ennek az oka feltehetően a nagyobb bizalom a hazai termesztés iránt a Kanadából és Amerikából importált búzával szemben, amely 50-szer több szelént tartalmaz, mint az európai búza . Érdekes módon Finnország az 1980-as években a trágyába kevert szelént, és a szelénszintek ennek megfelelően nőttek.

Gyengített védelmek

Habár a szelénbevitel az alacsonyabb érték felé mutat, a hiányosság jelei nem figyelhetőek meg Európában. Ugyanakkor az optimális szint alatti szelénbevitel csökkentheti a szelenoproteinek termelését, amely viszont befolyásolhatja a DNS-helyreállítást, károsíthatja az immun- és a gyulladásellenes válaszokat, és csökkentheti az olyan betegségek, mint a rák és a szívbetegség elleni védelmet.

Szelén és a rák

A szelén szerepét a rák kialakulásában nemrégiben alaposan áttanulmányozták. Habár léteznek kézenfekvő mechanizmusok, amelyek révén a szelenoproteinek csökkenthetnék a rák kialakulásának valószínűségét (például a DNS-károsító szabad gyökök felszámolása révén), arra a következtetésre jutottak, hogy nem elégséges a bizonyítéka annak, hogy a szeléntartalmú élelmiszerek megvédenének a rák bármely formájának kockázata ellen, a prosztatarákot kivéve. A szelenoproteinek csökkenthetik a prosztatarák rizikóját, mivel részt vesznek a tesztoszteron termelésében, amely fontos szabályozója mind a szabályos, mind a rendellenes prosztatanövekedésnek.

Szívbetegség

Tizenhárom, a szelén szerepét a szívbetegségekben megfigyelő vizsgálat metaanalízise mérsékelten fordított arányosságot talált a szelénnel való ellátottság jelzői és a szívbetegség között. Habár a jó szelén ellátottságú lakosságcsoportok körében végzett vizsgálatok nem találtak bizonyítékot a szív- és érrendszeri védelemre, és a kiegészítőkkel folyó vizsgálatok sem kellően meggyőzőek.

Biztonságos határ

Európában a felnőttek szelénbevitelének felső biztonságos határát 300 µg/nap-ban állapították meg, majd az 1-3 éves gyermekek számára fokozatosan csökkentették 60 µg/nap-ra. Ha ezt a szintet túllépi valaki, akkor enyhe esetekben, bőrkárosodást és haj-, körömhullást okozhat, minthogy a hosszútávú nagy adagok (900 µg/nap felett) idegrendszeri elváltozásokat eredményezhetnek, többek között zsibbadást, görcsöket, akár bénulást is. Az élelmiszerforrásokból származó túlzott szelénbevitel nagyon ritka, de Svédországban gyerekek esetében jelentettek olyan mérgezéses eseteket, amelyekben véletlenül túladagolták a szeléntablettákat.

Legjobb a mérsékelt bevitel

Habár Európában csökkentek a szelénbevitelek, még mindig elégségesek, hogy megelőzzék bármilyen nyilvánvaló jelét a hiánynak és hasonlóak a Föld többi más területeihez . A szelenoproteinek szintje úgy tűnik, normál étrendi bevitellel viszonylag egyszerűen éri el a legfelső értékét és nem emelkedik tovább a szelén pótlásával. Ez összhangban van a legújabb antioxidáns pótlással kapcsolatos vizsgálattal, amely nem tulajdonított egyértelmű előnyöket a szelén kiegészítő, nem élelmiszereredetű forrásból történő fogyasztásának. Egy változatos étrend fogyasztásával a legtöbb ember elegendő mennyiségű szelénhez jut hozzá az élelmiszereiből.

Forrás: Európai Élelmiszer Információs Bizottság (EUFIC)

ITT MEGOSZTHATOD:

Heti top cikkek

savanyú káposzta
A savanyú káposzta így hat a bélrendszeredre
fűszerek
Veszélyes lehet a fahéj, a szegfűszeg és a szerecsendió, ha így fogyasztod
nem alkoholos zsírmáj
Nem alkoholos, mégis durván pusztítja a májat – Sokan napi szinten isznak belőle
tévhitek
Megbetegíthetnek ezek az egészségesnek hitt szokások – Íme a leggyakoribb tévhitek
gyümölcslé
Ez az ital szinte ugyanúgy káros a májra, mint az alkohol – Mégis rengetegen isszák
Orvosmeteorológia
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +3 °C
Minimum: -3 °C

Az ország délnyugati felén erősen felhős vagy borult marad az ég, és ott helyenként előfordulhat még gyenge csapadék - nyugat felé haladva nagyobb eséllyel havas eső, gyenge havazás formájában. Másutt északkelet felől szakadozhat, főként délutántól csökkenhet a felhőzet, egyre több helyen a nap is kisüthet. Az északkeleti, északi szél fokozatosan mérséklődik, de helyenként még élénk marad. A legmagasabb nappali hőmérséklet 0 és +7 fok között várható, nyugaton lesz a hidegebb, keleten pedig az enyhébb idő. Ami az orvosmeteorológiai helyzetet illeti, a délnyugati országrészben még enyhe kettősfronti hatás válthat ki panaszokat az arra érzékenyek körében. Másutt azonban nem kell markáns fronthatással számolni.

Partnerünk a

Töltsd ki kvízünket!

kvíz
Mennyi kalóriát tartalmaz egy szelet bejgli vagy egy adag töltött káposzta?

A december nem csupán az advent időszaka, hanem a forralt boré, a bejglié, a mézeskalácsé és a töltött káposztáé is. Azt mindenki tudja, hogy ezek isteni finomságok – de vajon a kalóriatartalmuk is ismert? Teszteld tudásodat!

teszt
Télen több kalóriára van szüksége a szervezetnek?

A hideg miatt automatikusan hízni kezdünk? Fontos, hogy több kalóriát vigyünk be a téli hónapokban? Vajon a sószükségletünk is megnő ilyenkor? Teszteld, mennyit tudsz a téli táplálkozás szabályairól!