Emésztőrendszerünk több százféle, sokmilliárdnyi apró élőlénynek ad otthont. Egy egészséges emberben körülbelül 4-500 különböző baktériumfaj mutatható ki, nagyobb részük állandó alkotója a bélflórának. Ilyenek például a bifidobaktériumok, a különböző laktobacillusok, amelyeket probiotikumnak is nevezünk. A bélflóra baktériumai közreműködnek egyes vitaminok (például a B-vitaminok egy részének és a K-vitaminnak) termelődésében, ezen kívül segítik több ásványi anyag, például a kalcium, a magnézium és a vas felszívódását is.
A probiotikus baktériumok úgy bontják le a táplálékkal felvett szénhidrátokat, hogy az emésztési folyamat rövid szénláncú zsírsavakat (például acetátot, propionátot és butirátot) eredményez. Ezek a vegyületek serkentik a sejtnövekedést a bélben, elősegítik a víz és ásványi sók felszívódását, megakadályozzák a gombák, élesztőgombák és kóros baktériumok elszaporodását. A bélflóra ugyanakkor maga is része a szervezetünk védelmi rendszerének, segíti azt a kórokozó mikrobákkal szemben.
Őrzi a bélnyálkahártya épségét, amelynek következtében megakadályozza az egészségre ártalmas baktériumok megtelepedését, sőt, egyes törzsek gátolni is képesek a kórokozók növekedését. Ha valami miatt (például antibiotikumos kezelés következtében) a bélflóra egy része elpusztul, a "jótékony" baktériumok helyét rövidesen kórokozók foglalják el. A bélflóra nélkülözhetetlen az immunrendszer működésében, annál is inkább, mert az immunfehérjéket termelő sejtek 70-80 százalékában serkentő hatást fejt ki.
Rés a falon
Nagyon sok tényező befolyásolja negatív irányba a bélflóra összetételét, így például az antibiotikum-kezelés, az egyoldalú táplálkozás, a túlzott alkoholfogyasztás, a dohányzás, a stresszes életmód, az utazási hasmenés, a romlott, illetve a bioaktív anyagokban szegény élelmiszerek fogyasztása mind egyszerre több jótékony baktériumfaj pusztulását is okozhatják. Ha felborul a bélflóra törékeny egyensúlya, túlsúlyba kerülnek a kórokozó baktériumok, és a szervezet védelmi rendszere nehezebben tud ellenállni az egyéb ártalmaknak is. Haspuffadás, hasfájás, székrekedés, súlyosabb esetben hasmenés jelzi a bajt. Súlyosabb bélflóra-károsodás esetén számolnunk kell azzal is, hogy a bélrendszerben könnyen telepednek meg a különböző gombafajok, káros baktériumtörzsek, illetve emésztésünk is zavart szenved.
Antibiotikum: elefánt a porcelánboltban?
Télen gyakoribbak a fertőzések, a lázzal, gyulladással együtt járó betegségek. Egy-egy vírusfertőzést gyakran követ bakteriális felülfertőződés is, amely szövődményeket, gyulladásos megbetegedéseket okozhat. Ha egy ilyen esetben antibiotikumot kell szednünk, akkor jó tudnunk, hogy az antibiotikum nemcsak a bajt okozó baktériumtörzseket pusztítja el a szervezetünkben, hanem azon hasznos, egészségünket védő baktériumok egy részét is, amelyek a bélcsatornánkban élnek, és amelyekre feltétlenül szükségünk van a továbbiakban is. Az antibiotikumok hatása ugyanis azon alapszik, hogy gátolják a baktériumok növekedését és szaporodását, illetve elpusztítják azokat. Azonban ennek során nincsenek arra tekintettel, hogy az adott baktérium a szervezet számára hasznos vagy káros-e, mindkettőt pusztítják.
Mivel a bélflórát több százféle baktériumfaj alkotja, szinte mindegy is, milyen antibiotikumról beszélünk, mindig találunk olyan csoportot a bélflórában, amelyre káros hatása lesz. Szerencsére az antibiotikumok elsősorban a káros baktériumokat pusztítják, de várható, hogy kisebb-nagyobb mértékben mindenképpen felborul a bélflóra egyensúlya az antibiotikum-kezelések után. Ezért antibiotikumot csak orvos utasítására szedjünk, és hosszabb ideig tartó vagy erősebb hatású (úgynevezett széles spektrumú) antibiotikum-kezelések mellett gondoskodnunk kell a bélflóra egyensúlyának helyreállításáról, a probiotikumok visszatelepítéséről. Ez történhet probiotikumot tartalmazó élelmiszerek vagy kimondottan e célból kifejlesztett, patikában kapható készítmények fogyasztásával.
A probiotikumok forrásai
Az egészséges baktériumflóra kialakításához és fenntartásához hozzájárul a probiotikus élelmiszerek fogyasztása. Elsősorban a tej, a tejtermékek, ezek között is kivált a savanyított tejtermékek, érlelt sajtok, az élőflórás joghurtok, kefírek, általában az úgynevezett fermentált élelmiszerek tartalmazzák, de a patikai forgalomban kapható probiotikumok közül is választhat egyet immunrendszere erősítésére. Ez utóbbi készítmények koncentráltan tartalmazzák a bizonyítottan hasznos baktériumokat, általában milliárdos nagyságrendben, egyetlen adagjukban. Hatékony segítséget nyújtanak a mindennapos egészségvédelem részeként, és kifejezetten fontosak lehetnek gyermekek vagy idősek számára, mivel az ő bélrendszerükben könnyebben bomlik fel a bélflóra egyensúlya.
Fontos szempont lehet, hogy a probiotikum többféle jótékony hatású baktériumot egyszerre tartalmazzon, hogy a különböző jótékony tulajdonságokkal rendelkező segítő társak egyszerre tudjanak visszatelepülni! Nemcsak betegség, antibiotikumos kezelés után érdemes gondoskodni a probiotikumok jelenlétéről: az élő mikróbákat tartalmazó álló étrend-kiegészítők elfogyasztása általában is kedvező hatást gyakorol a fogyasztó szervezetére. Serkentik az immunrendszert, javítják az ásványok és vitaminok felszívódását.
