Vallási, filozófiai és ökológiai szempontokon túl egészségügyi megfontolásból is egyre több követője van a vegetáriánus táplálkozásnak. A szó a latin vegetabilis = növényi szóból ered. Ennek a táplálkozási formának - helyesebben életmódnak - több irányzata van, melyeket a reform- vagy natúrtáplálkozás foglal magában.
- Vegán
Szigorú vegetáriánus táplálkozás. Kizárólag növényi eredetű táplálékok fogyasztását engedi. - Makrobiotikus táplálkozás
Az étrend gerince a teljes értékű gabonafélék, melyek kiegészülnek zöldségfélékkel, hüvelyesekkel, gyümölcsös és olajos magvakkal. - Lakto-vegetáriánus irányzat
Növényi eredetű élelmi-nyersanyagok mellett megengedi a tej és a tejtermékek fogyasztását. - Lakto-ovo-vegetáriánus táplálkozás
Étrendjük az előzőeken kívül tojással egészül ki. - Szemi-vegetáriánus táplálkozás
A fogyasztható állati eredetű nyersanyagok baromfihússal és hallal bővülnek.
A reformkonyha jellemzője, hogy csak olyan nyersanyagot, élelmiszereket használnak, amelyeket előzőleg nem kezeltek vegyi anyaggal. Tehát a biotermékekre helyeződik a hangsúly. Jó néhány alapanyaghoz csak speciális bio- vagy natura boltokban lehet hozzájutni. A reformtáplálkozók azonban fontosnak tartják egészségük megóvását, így szívesen fordítanak időt étrendjük összeállítására. Az ételek elkészítése során a legkíméletesebb eljárásokat alkalmazzák, és kizárólag természetes adalékanyagokat használnak. Ízesítésre friss és száraz fűszert, kevés tengeri sót használnak. Az egészségkárosító hatás veszélye kisebb a szigorú vegetáriánusoknál.
Az állati termékektől mentes táplálkozás kockázati tényezőket rejt magában. Főleg a nem megfelelő testi fejlődés, a vérszegénység, a csontritkulás, a felszívódási zavarok kialakulását eredményezheti, mert néhány tápanyagból a vegán és a makrobiotikus módon táplálkozó étrendje hiányos (fehérje, kalcium , vas, cink, B6-, B12-, D-vitamin). Ha ezt az irányzatot követi valaki, különösen ha várandós vagy szoptató anyáról, illetve fejlődésben lévő szervezetről van szó, akkor vitamin- és ásványianyag-kiegészítésre van szüksége. A megfelelő mennyiségű és minőségű fehérje bevitelével is gond lehet.
A húsmentesen táplálkozóknál bizonyos betegségek ritkábban fordulnak elő. Ide tartozik az elhízás, a II. típusú, felnőtt-, idősebb korban kialakuló cukorbetegség, tüdő-, végbél-, emlő-, méh- és prosztatarák, köszvény.
A vegetáriánusok általában más életmódot folytatnak, mellőzik a dohányzást, alkoholfogyasztást, sportolnak, figyelmet fordítanak az étkezés körülményeinek megteremtésére, többet tesznek lelki egészségük megóvásáért. A vegetáriánus táplálkozási irányzatok közül tehát a szemi-vegetáriánus és az ovo-lakto vegetáriánus étrend fedezheti kisgyermekek esetében is az élettani energia- és tápanyagszük-ségletet. A szigorú vegetáriánus étrend bizonyos tápanyagok vonatkozásában (Ca, Fe, Zn, D-vitamin, B6-, B12-vitamin) nem fedezi a szükségletet. Amennyiben az előbbi tápanyagok pótlása dúsított táplálékkal, táplálék-kiegészítőkkel nem rendeződik, hiánytünetekre, és hosszabb idő után kóros állapot megjelenésére lehet számítani gyermek- és felnőttkorban egyaránt.
