Ilyen esetben ha búzatartalmú étel is szerepelt a menüben, akkor könnyen lehet, hogy az okozta a panaszokat és a búzafüggő, fizikai terhelésre jelentkező anafilaxia tüneteit élte át. A búzaallergia nem keverendő össze a cöliákiával , lisztérzékenységgel, amely egy autoimmun betegség - és a nem-cöliákiás ételérzékenységgel sem.
Búzaallergia esetében az immunrendszer annyiban érintett, hogy kialakulásában a búzaspecifikus IgE antitestek játszanak központi szerepet. A búzaallergia vezető tünetei megfelelnek az azonnali típusú ételallergia általános tüneteinek: percek-órák alatt kialakuló orrfolyás, tüsszögés, szemviszketés, esetleg asztma, hasfájás, hasmenés/hányás, illetve néha csalánkiütés is társulhat.
Panasz csak fizikai terheléskor
A klasszikus búzaallergia mellett, amelyet az előbb említett tünetek is jeleznek előfordulhat, hogy a betegnek semmilyen egyéb panasza nincsen, a tünetei pedig kizárólag fizikai terhelés (vagy más, a szervezetet megerőltető szituáció, mint a magas láz, nőknél a menstruáció, esetleg bizonyos gyógyszerek vagy alkohol egyidejű fogyasztása) esetén jelentkezhetnek. A búzaallergiások egy részénél a fizikai terhelés és a megközelítőleg egyidejű (1-2 óra eltéréssel is végzett) lisztes étel fogyasztás anafilaxiát - azaz életveszélyes allergiás reakciót okozhat. Ennek vezető tünetei az általános allergiatüneteken túl hirtelen kialakuló keringés- és légzészavar (ehhez társulhat asztma is), valamint a csatlakozó csalánkiütések - hívja fel a figyelmet Dr. Réthy Lajos, a Budai Allergiaközpont főorvosa.
A szakember szerint ilyen esetben az illetőnek nem feltétlenül magas az összes búzaspecifikus IgE laborértéke, de a vizsgálatkor az omega-5 gliadin jelentős emelkedést mutat. A fizikai terhelés indukálta anafilaxiát pedig (néhány más táplálékféleség mellett) ez az összetevő is kiválthatja.
Külön nézik a komponenseket
Az egyes ételallergéneket is több összetevő, azaz komponens alkotja, a korábbi allergiavizsgálatokkal pedig csak az allergének egészét tudták vizsgálni. Ma azonban már elérhető olyan teszt is, amely az egyes komponenseket külön-külön képes kimutatni. Dr. Réthy Lajos elmondta, hogy mindez azért nagyon lényeges, mert az egyes komponensek eltérő tulajdonságokkal rendelkeznek, vannak köztük erős és gyengébb allergének is. A vizsgálat laborban zajlik, elvégzéséhez a betegtől vett vérmintára van szükség.
Ha felmerül az anafilaxia veszélye
Ha a vizsgálat alapján felmerül az anafilaxiaveszély lehetősége, akkor életmódbeli tanácsok mellett szükség lehet életmenő gyógyszer (adrenalintartalmú öninjektor) alkalmazására, amelyet szükség esetén fel is ír az allergológus szakember. Ezt az életveszélyes tüneteket okozó anafilaxia első tüneteinek észlelésekor kell beadni. Ha a vizsgálat alapján igazolódik az omega 5 gliadin szerepe az anafilaxia kiváltásában, akkor természetesen alapvető a búza/lisztes ételek fogyasztásának kerülése a nagyobb megterheléssel járó szituációk alatt és a megelőző órákban.
Forrás: Budai Allergiaközpont
