A gyomorégést, ami legtöbbször a szegycsont mögött jelentkező kellemetlen, égő érzéssel, torokkaparással vagy a torkot irritáló maró érzéssel, az ezeket kísérő köhögéssel, olykor hányással jár, az emésztést segítő gyomornedv visszaáramlása okozza, ami egészen a nyelőcső alsó szakaszáig juthat. A gyomorégés tünetei leggyakrabban étkezés után jelentkeznek. Kiváltó okai közé tartozik, ha túl sokat eszünk, ha kapkodva toljuk be a falatokat, vagy közvetlenül lefekvés előtt táplálkozunk, és gyomrunknak nincs ideje megemészteni a bevitt ételt. Az is fokozhatja a savtermelést, ha olyan élelmiszereket vagy italokat veszünk magunkhoz, amelyek kimondottan erre hajlamosítanak.
Meddig tarthat a gyomorégés?
Sokáig élt a köztudatban az elképzelés, hogy ha túl sok savas ételt fogyasztunk, "még több savunk" lesz. Mivel a táplálék lebontását a gyomrunkban termelődő napi körülbelül 2 liter gyomorsav segíti, a savas ételekkel bevitt plusz sav valójában nem ad hozzá ehhez a mennyiséghez túl sokat, de az arra érzékenyeknél felerősítheti a savtermelődéssel járó kellemetlen hatásokat. Akad, akinél rövid idő, akár néhány perc után enyhül a gyomorégés, míg másoknál órákig tarthat, míg megszűnnek a panaszok. Az állandósult gyomorégés viszont idővel reflux kialakulásához vezethet. Ilyenkor már a savas gyomortartalom rendszeresen visszaáramlik a nyelőcsőbe, gyakorlatilag folyamatosan marva az azt borító nyálkahártyát.
A táplálkozáson kívül a stressz, a dohányzás, bizonyos gyógyszerek szedése, a terhesség és a jelentős túlsúly is kiválthat gyomorégést, utóbbi esetében a felszaporodott zsírszövet gyomorra gyakorolt folyamatos nyomása okozza a tüneteket.
Stop! Mit ne együnk és igyunk?
Amennyiben hajlamosak vagyunk a gyomorégésre, néhány étel és ital fogyasztását érdemes mellőznünk, vagy csak ritkán és mértékkel kóstolgatnunk ezekből. A gyomor nyálkahártyáját irritálhatják a túl fűszeres ételek - különösen az erős fűszerek, a csípős paprika, a fekete bors, a mustár -, ahogy a savanyú - nagyon ecetes -, zsíros és az alaposan megsózott falatok is.
A zöldségek közül a többi között a paradicsom , a fokhagyma, a vöröshagyma, az erős zöldpaprika, a kukorica és a káposzta ilyen. Ha ezeket párolva vagy főzelékként elkészítve esszük, gyomrunk számára kíméletesebbek, könnyebben emészthetők lesznek. A gyümölcsök közül a citrusfélék, például a narancs, a citrom, a grépfrút, a pomelo és az ezekből készült frissen facsart vagy dobozos gyümölcslevek fokozhatják a savtermelést, gyomorégést okozva.
Néhány tejterméknek, a natúr joghurtnak, a teljes tejnek és az erjedt tejből készült sajtféléknek is ilyen hatása van. Az érzékenyeknek érdemes elkerülniük a szénsavas víz és üdítőitalok és az alkohol fogyasztását, de a koffeintartalmú innivalók, mint a kávé vagy a különféle energiaitalok, sőt a fekete tea és a zöld tea is okozhatnak panaszokat. A csokoládét és a magas kakaótartalmú italokat, például a forró csokoládét és a kakaót is javasolt mértékkel enni, inni.
Ahogy arra a témával foglalkozó összefoglalójában a medicalnewstoday.com is felhívja a figyelmet, a zsíros és fűszeres gyorséttermi ételek szinte mindegyike kellemetlenséget okozhat. Az erőteljesen sózott sült krumpli, a hamburgerek, a panírozott, olajban sült húsok és húspogácsák és a szintén olajos desszertek - például a fánk - nem ajánlott a gyomorégésre hajlamosak számára.
Kínos gondok végbéltájékon: mennyit tudunk róluk?
Hotel Caramell Premium Resort****superior nyereményjáték
Ha valaki disznó-, kacsa- vagy libazsírral főz, választhat kímélőbb alternatívát, mint a margarin, vagy a növényi olajok. A húsfogyasztásra is érdemes odafigyelni: a szalonna, a tepertő, a pácolt és füstölt húsok, illetve az ezekből készült felvágottak, valamint a marha-, illetve a vadhúsok elősegíthetik az erőteljes gyomorsavképződést.
Amire kevesen gondolnak
Egy, az Egyesült Államok Nemzeti Egészségügyi Intézetek oldalán közzétett 2018-as kísérleti tanulmányból az derült ki, hogy akik növényi fehérjét ettek, azoknál kevésbé volt jellemző a sav visszaáramlása egy órával az étkezés után, mint azoknál, akik húst ettek. A tanulmány szerint a telített zsírok és az állati fehérjék negatívan befolyásolhatják az emésztést végző gyomorsavképződést, valamint a nyelőcső záróizmának összehúzódását.
Nemcsak a bevitt táplálék, hanem az étkezés minőségére is figyelmet kell fordítani: szánjunk időt a nyugodt evésre, apró falatokat tegyünk a szánkba, és mielőtt lenyeljük, alaposan rágjuk meg mindet. Ha étrendünk, étkezési és egyéb, egészségünket korábban negatívan befolyásoló szokásaink átalakítása nem hoz érdemi változást, mindenképpen forduljunk orvoshoz. Amennyiben ugyanis a gyomorégés állandósul, a gyomor és a nyelőcső közötti záróizom folyamatosan visszaengedi a gyomorsavat, komoly betegségek, például reflux kialakulásához vezethet. Ez pedig kezeletlenül gyomorfekélyt vagy akár nyombélfekélyt is okozhat.
A gyomorégés megelőzésére a speciális diéta a legalkalmasabb, szükség esetén azonban patikában kapható gyógyszerek is segítséget nyújthatnak. Ezek között akadnak, amelyek közvetlenül a gyomorsavat semlegesítik, ráadásul igen gyorsan, tartós hatást ugyanakkor inkább a gyomorsavtermelést csökkentő szerektől várhatunk, egyszersmind ez utóbbiak egyes típusai - evés előtt bevéve - megelőzésre is alkalmazhatók. Enyhébb panaszok ellen hatékony megoldást jelentenek a vény nélkül kapható készítmények, míg erősebb tünetek esetén a kezelőorvos által javasolt és felírt gyógyszerek hozhatnak javulást.
Legjobban: