Bodzaszörp: a muskotályos ízű frissítő

Emlékeznek Bodza anyókára? Andersen teáskannából kibúvó jóságos, gyógyító tündére bármikor újra megidézhető: az illatos, muskotályos ízű bodzaital nemcsak szép gyermekkori emlékünket eleveníti fel, hanem egészségünkre is válhat.

Régi házibarát

Erdők szélén, árokpartokon, kertek alján szinte gyomnövényként nő a fekete bodza. Cserje, de néha 2-3 méter magas fává is fejlődik. Mesék, legendák fűződnek ehhez a közismert növényhez: a középkori falvakban a házat és a háziakat tűztől és más bajoktól is megvédő jó szellemet látták benne, szívesen ültették a csűr, az istálló, az ólak mellé. Dús zöldjével szépen takarta a takarnivalókat, árnyékot adott a baromfiudvar lakóinak, illatos és szép virágja pedig a porta dísze lehetett. Virágja ízesítésre szolgált, gyengébb borokat lehetett muskotályos aromájával feljavítani, termését színezőanyagként használták nemcsak fonal festésére, hanem a vörösboroknak szép mélyvörös színt is kölcsönözve vele. A legfőbb haszna azonban régről ismert gyógyerejében van: virágja, levele és termése is felhasználható.

Az első magyar nyelvű füveskönyv, Melius Juhász Péter Herbáriuma (1578) főleg hurutos megbetegedések ellen ajánlotta, valamint: "torokgyékot mosd az vizével..., köszvényes lábra jó a levelét párlani".

A gyalogbodza nem az igazi

A bodzacserje egyéves hajtásai zöldek, az idősebbek szürkésbarna színűek. A fekete bodza (tudományos neve: Sambucus nigra) összetett levelei keresztben átellenesek, nagyok, páratlanul összetettek, a levelet alkotó levélkék tojásdadok, a szélük fűrészes. A bodza egyes virágai kicsik, fehérek-sárgásfehérek, erős illatúak, és úgynevezett álernyőben csüngve alkotják a közismert, tekintélyes méretű virágzatot. A virágzásra legtöbbször május-júniusban kerül sor, a termések csonthéjas, 2-3 magos, fekete bogyók.

A fekete bodza rokona a gyalogbodza (Sambucus ebulus) nem fogyasztható, fajtársával való összetévesztése általában enyhe lefolyású, hányással-hasmenéssel járó növényi mérgezést okozhat, amely elsősegélyt vagy orvosi segítséget nem igényel. Ugyanis nemcsak levelei, de éretlen gyümölcsei is cián-glükozidokat (sambunigrin, prunasin) tartalmaznak.

Megismerhető arról, hogy a gyalogbodza csak kivételesen nőhet meg másfél méternél magasabbra, levelei nem tojásdadok, hanem hosszúkásak, virágai kellemetlen illatúak, mindig a szár végén lévő bogernyőt alkotnak, szintén fekete bogyótermései - eltérően a fekete bodzától - felálló terméscsoportban állnak.

Gyógyító csemegék

A növény egyik gyógyhatású része - a drog - a virágzat, amely elsősorban flavonoidokat, szaponinokat, nyálkaanyagokat, némi illóolajat, nagyon kevés ciánglikozidot tartalmaz. A bodza friss terméseiben szerves savak mellett cukrok és C-vitamin is előfordul. A virágdrog sokféle hasznosítása ismert. A bodzatea nyugtató, izzasztó vagy vizelethajtó teakeverékek alkotója lehet, a virágzatból üdítőital készíthető. A termése gyümölcssavakat, vitaminokat, cseranyagot, antocián-festékeket tartalmaz. A bogyókból lé, szörp, kiváló lekvár készíthető, izzasztásra, vizelethajtásra, székrekedés ellen jól használható, de a bogyók gyógyhatásai közé sorolható az álmatlanság, a migrén, a fájdalmas ideggyulladások elleni alkalmazás is.

A bodzacserje levele cseranyagot, gyantát, szambucin-alkaloidát, szambunigrin kéksavat, A-provitamint tartalmaz. Teáját reumás bántalmak ellen, továbbá vizelethajtónak, izzasztónak, lázcsillapítónak használják, koszorúér-betegségben szenvedők időnkénti légszomjának csillapítására is ajánlják.

Európa egyes országaiban a palacsintatésztába mártott és forró zsiradékban kirántott bodzavirágzat a kedvelt, különleges csemegék közé tartozik.

Nálunk a bodzalimonádé és a bodzaszörp a legismertebb. Az előbbi elkészítése igen egyszerű: nagy kancsó limonádét készítünk, és abba néhány jól megmosott virágot áztatunk. Néhány óra múlva kellemes, muskotályos ízzel gazdagodik limonádénk, és kész van a pompás, tisztító és gyógyhatású frissítőital. A bodzaszörp receptje is ezen alapul, csak, mivel hígítva fogyasztják majd, jóval több cukorral, citrommal, - és ha télire szánják - tartósítva készül.

Ha a virágokat nem szedték le, kék, fényes kis bogyókká érik nyár végére. Nyersen hashajtó hatása miatt nem ajánlatos sokat fogyasztani belőle, de felfőzve nem kell ettől sem tartani: például szilva vagy körtedarabokkal együtt elkészítve kellemes, gyógyhatású kompótot, lekvárt főzhetünk, szörpöt készíthetünk, sőt, egyes vidékeken bort és pálinkát is főznek belőle. Szárítva teának is használják.

Frontérzékeny? Vírus stresszes?

Gyors segítség a szakértőtől!
Személyre szóló, gyógyszer nélküli gyógymódok az Európai Unió és a Magyar Állam támogatásával!
Headache illustration
Fronthatás: Hidegfront
Maximum: +22, +27 °C
Minimum: +7, +12 °C

Hazánkban csütörtökön délelőtt általában közepesen felhős időre készülhetünk, csapadék nem valószínű. Délután a napsütés mellett fátyol- és gomolyfelhők is lesznek az égen, de ezekből csapadék nem alakul ki. A szél napközben élénk nyugati lesz. Hajnalban 7, 12 fok várható. A hőmérséklet csúcsértéke 22, 27 fok között alakul. Késő este 15, 20 fok lesz. Csütörtökön gyenge hidegfront hat a szervezetre. Az érzékenyeknél görcsös fejfájás, valamint izom- és hasi görcsök is jelentkezhetnek, az arra hajlamosak vérnyomás-ingadozást is tapasztalhatnak. Átmenetileg az ízületi problémák is fokozódhatnak. A szél kissé csökkenti a hőérzetet, a szabadban változó komfortérzet lesz jellemző. Az alvásproblémák mérséklődnek. A légszennyezettség alacsony, kissé növekszik. A porkoncentráció közepes, alig változik. A légnyomás gyengén emelkedik.

Egészséget befolyásoló hatások:

Magas pollenkoncentráció