Vannak tudósok, akik szerint a mai európaiak számtalan olyan gént hordoznak, amik a zsírok felhalmozódásában komoly szerepet játszhatnak, és már a neandervölgyiek idején is megtalálhatóak voltak a génállományban. Az ázsiai és afrikai emberek esetében érdekes módon ezek a gének nincsenek jelen.
A kutatók úgy vélik, ezek az ősi gének segíthettek az európaiaknak alkalmazkodni a zordabb időjárási körülményekhez, evolúciós előnyhöz juttatva ezzel őket.
"Ez az első alkalom, hogy különbségeket sikerült kimutatnunk a lipid-koncentrációban különböző populációk között - nyilatkozta Philipp Khaitovich, a Max Planck Evolúciós Antropológiai Intézet biológusa - Az, hogy az egyes kontinensen élők agyának lipidszerkezete különbözik, valószínűleg a neandervölgyi DNS-nek köszönhető."
A Max Planck Intézet tudósainak tavaly decemberben sikerült szekvenálniuk a neandervölgyi DNS-t, amit most a modern emberi DNS-sel hasonlítanak össze.
Régóta ismert tény, hogy a neandervölgyiek az Afrikából való elvándorolásuk után előemberekkel is kereszteződtek.
A tudósok úgy gondolják, hogy a modern európaiak és ázsiaiak nagyjából 1-4 százalékát örökölték azoknak az ősi géneknek, amiknek bizonyos változatai tehetők felelőssé az olyan betegségekért, mint a diabétesz, a Crohn-betegség és a lupus.
Dr. Khaitovich és kollegái megvizsgálták a neandervölgyi génvariációk megoszlását mintegy 11 afrikai, ázsiai és európai népcsoportban. A tudósok rájöttek, hogy a modern emberek és a neandervölgyiek közös DNS-szekvenciái közül igen jelentős azoknak a géneknek a száma, amik a lipidek lebontásáért felelősek.
Ez a génközösség főleg az európai ősökkel rendelkező modern emberekre jellemző, akik valószínűleg a neandervölgyi variánsnak köszönhetően előnyt élveztek a természetes szelekció szempontjából. A tudósok az ázsiai és afrikai populációkban nem találták meg ezeket a közös géneket.
"Ezek a génszekvenciák a pozitív szelekció jeleit mutatják. Ez azt jelenti, hogy a neandervölgyi géneket hordozó modern emberek ezek miatt élveztek előnyt a természetes szelekció szempontjából" - nyilatkozta Dr. Khaitovich.
Dr. Khaitovich és kollegái most azt szeretnék megvizsgálni, hogy pontosan milyen változásokat hozhatnak létre az eltérő lipid-koncentrációk az agyban.
"A gének valószínűleg nagyon komoly fiziológiai változásokat okoznak, máskülönben nem láthatnánk a változás jeleit az agyszövetben."
A kutatók szerint az a legvalószínűbb, hogy ezek a zsírsav-gének segítették elődeinknek túlélni a zordabb európai időjárási körülményeket.
