Egy friss összefoglaló tanulmány során mintegy 200, lehetséges ételallergiát okozó és 45, valószínűsíthetően ételallergiát okozó ételt vizsgáltak meg holland kutatók. Ez azért számít nagy dolognak, mert a nagyobb tanulmányok eddig csupán az úgynevezett Big Eight-re, vagyis arra a nyolc élelmiszerre koncentráltak, amelyek a leggyakrabban okoznak allergiát. Pedig ennél jóval több alapanyag válthat ki allergiás panaszokat.
A leggyakoribb ételallergiák
A 8 leggyakoribb allergén étel listáján az alábbiak szerepelnek:
- tehéntej
- tyúktojás
- búza
- szója
- földimogyoró
- diófélék
- hal
- kagyló
A kutatók megállapították ugyanakkor, hogy az ételallergiás tünetek mintegy 80 százalékát 30 étel okozza, a leggyakoribb allergének listáját tehát érdemes lenne jelentősen kibővíteni. Az új információk szerint a leggyakrabban allergiát okozó élelmiszerek közé a gyümölcsök, a diófélék és a hüvelyesek sorolhatók. A lehetséges gyümölcsallergiában szenvedő betegek közül az almaallergiát jelentették leggyakrabban (44,4 százalék). A betegek körülbelül egyharmada a kivire, a mogyoróra, a dióra vagy a földimogyoróra panaszkodott; körülbelül negyedük a cseresznyére, egyötödük pedig a mandulára, az őszibarackra vagy a körtére volt allergiás. A súlyosság tekintetében a magvak (39,8 százalék) és a halak (39,2 százalék) vannak az élen, vagyis ezek az élelmiszerek okoznak a leggyakrabban súlyos reakciókat. Ezeket a hüvelyesek, a diófélék és a rákfélék követik a sorban.
Ételallergia-gyanú gyerekeknél: mi a teendő?
Az amerikai National Institute of Allergy and Infectious Diseases (NIAID) meghatározása szerint ételallergia egy olyan egészségkárosító hatás, amely egy adott élelmiszerrel való érintkezés során reprodukálhatóan fellépő, specifikus immunválaszból ered. Tehát az immunrendszer túlzott reakciójáról van szó, amely az allergén összetevőt tartalmazó étellel való találkozáskor újra és újra beindítja a szervezet védekezési reakcióját.
„Az új eredmények nyilván óvatosságra intenek az ételallergiák tekintetében, de nagyon óvatosan kell bánni ezzel a diagnózissal. Sok szülő él abban a tévhitben, hogy saját vagy gyermekeik emésztőszervi panaszait valamilyen étel vagy ételösszetevő okozza, és önmaguk által felállított allergiadiagnózissal jelennek meg a szakorvosi rendeléseken. Ebben a téves öndiagnózisban szerepe van a drogériákban kapható gyorsteszteknek és a magánlaborok által biztosított egyéb IgG-alapú, úgynevezett ételintolerancia-teszteknek is. A kutatások viszont azt mutatják, hogy az IgG-alapú tesztek alkalmatlanok mind az ételallergiák, mind az ételintoleranciák vizsgálatára. Tehát mielőtt önkényesen kizárnánk a gyanúsnak hitt élelmiszereket az étrendből, utána kell járni, hogy pontosan mi is okozza panaszokat: ételallergia vagy ételintolerancia, esetleg akár funkcionális, vagyis nem emésztőszervi probléma” – hangsúlyozta dr. Balogh Ádám, az Allergiaközpont – Prima Medica allergológusa.
