Néhány betegség is okozhat rossz leheletet (például máj- vagy veseelégtelenség), de aki egyébként egészségesnek érzi magát, nem biztos, hogy ennek köszönheti a szájszagát. Sokan nevetnek a probléma hallatán, pedig komoly gondot okoz, társas elszigetelődéshez, váláshoz, sőt akár öngyilkossághoz is vezethet.
Okok és kockázati tényezők
A kellemetlen szagok okát általában kéntartalmú kémiai molekulákban kell keresni. Ezek akkor keletkeznek, mikor a szájban élő baktériumok lebontják az elfogyasztott fehérjéket, így a rossz lehelet legfőbb okozói a fogszuvasodás és az ínybetegségek. A rendszeres fogorvosi ellenőrzés mellett ajánlott a napi kétszeri fogmosás, illetve étkezések után is, a baktériumok szaporodását gátló fogkrémmel. Érdemes szájvizet is használni, melyből az olajos és a vizes alkotórészeket is tartalmazó termékek a legideálisabbak.
A betegségek vagy gyógyszerek mellékhatásaként, vagy az elégtelen folyadékbevitel következményeként felléphet szájszárazság, mely szintén okozhat halitózist. Mivel a sok folyadék kellőképpen átmossa a szájüreget, a cukormentes rágógumi pedig fokozza a nyáltermelést, ez a két megoldás kínálkozik a jelenség felszámolására.
A bűzös lehelet miatt mindenki aggódik, ám aki tisztában van vele, hogy szájszaga van, és tesz ellene, ott nem lesz komolyabb lelki következménye. Nagyon ritkán fordul elő, hogy a túlzott aggódásból pszichiátriai betegség alakul ki, mely a fiatal férfiakat érinti leggyakrabban és kapcsolódik a depresszióhoz is. Aki bizonytalan, az kérdezze meg egy bizalmas barátját vagy közeli rokonát, hogy van-e alapja a félelmeinek.
Videó: HáziPatika.com
