A suvickoló
Megszámolta már, hányféle fogkefe van a legszerényebb ABC polcain is? Legalább húsz különböző színű, formájú, különleges sörtézetű fogkefe sorakozik, vagy lóg az állványon. Van nyelvtisztítós, cikkcakkos szőrű, indikátoros, ami az esedékes fogkefecsere idejét jelzi, és mindegyik azt ígéri, hogy ettől lesznek a lehető legszebbek, legegészségesebbek a fogai. De lépjünk csak be a gyógyszertárba, vagy kérdezzük meg a foghigiénikus szakembert, melyiket célszerű választani, azonnal kiderül, hogy a külső nem számít. Képzeljék el a lehető legegyszerűbb formájú fogkefét, amit valaha láttak: szálai egyforma hosszúak, egy síkban végződnek, a fogkefe feje kicsi, azaz keskeny és rövid.
E hagyományos formájú fogkefe mozgása kiszámítható, feje mindenhova befér, a szálak mindenhova beférkőznek, ahova szükséges. Nincsenek túllógó sörtéi, amelyek a fognyaknál az ínyt megsérthetnék, és így utat nyithatnának kórokozó baktériumok megtelepedésének és ínygyulladásoknak.
Kínos gondok végbéltájékon: mennyit tudunk róluk?
Hotel Caramell Premium Resort****superior nyereményjáték
Az indikátoros fogkefe hasznos találmány. Az ilyen keféknek színes szálai vannak, amelyek végei lekopva kifehérednek, és jelzik az esedékes csere idejét. Így kevésbé felejtjük el lecserélni az elhasználódott fogkefét. A legjobb fogkefe is mintegy három hónap elteltével megérik a kidobásra, mert szálai elkopnak, deformálódnak, és mert a leggondosabb karbantartás mellett is óhatatlanul megtelepedhetnek benne különböző kórokozó baktériumok.
Hogyan használjuk?
Az elektromos fogkefe nem nélkülözhetetlen eszköz, de jó szolgálatot tehet különösen akkor, ha valakinek kora vagy valamilyen betegsége miatt esik nehezére a megfelelő mozdulatokkal végzett fogtisztítás. Gyerekeknek az elektromos fogkefe nem ajánlott, mert nekik először kézzel kell megtanulniuk helyesen fogat mosni, hogy később, esetleg elemek és áram híján is megfelelő ápolásban tudják részesíteni fogaikat.
Azokat a zegzugokat, amelyek megtisztítására a fogkefe nem alkalmas, különböző fogköz-tisztító eszközökkel és szájzuhannyal tudjuk megtisztítani.
Mit veszünk a szánkba? - Fogkrémek és fogpaszták
Manapság minden fogkrém korszerű, vagyis az elvárható módon tisztít, finoman polírozza a fogat, és többnyire nem tartalmaz olyan összetevőt, ami a szájnyálkahártyán keresztül felszívódva ártalmas lehetne. (a habosító adalékként használt SLS egyre több tanulmány szerint az egyik leggyakoribb bőrallergén) Ez azonban nem jelenti azt, hogy mindegy, hogy melyiket használjuk. Fontos, hogy kellemesnek érezzük az ízét és a habzását, hogy szívesen és sokáig mossunk vele fogat. A másik fontos szempont az összetétel. Először nézzük meg miből is áll a fogkrém.
A fogkrémek oldószere lehet víz, glicerin vagy egyéb anyag, amiben összes összetevője jól eloszlatható. A krém tömegének felét úgynevezett abrazív anyagok - finom kalcium-karbonát- vagy-foszfát-, alumínium-oxid-, illetve szilikát-szemcsék, valamint olajos polírozó adalékanyagok alkotják, amelyek együtt finoman, karcmentesen, jelentős koptatás nélkül csiszolják a fogfelszínt.
A tisztító hatás további letéteményesei a felületaktív anyagok vagy detergensek. Vegyi összetételük szerint zsíralkohol-szulfonátok, illetve szappanszerű anyagok, amelyek a konyhai mosogatószerekhez hasonlóan mossák le a zsíros, olajos ételmaradékokat, és egyben habosítják a fogkrémet. A megfelelő állaghoz, ízhez fontosak még a különböző stabilizáló és kötőanyagok, általában olajok vagy gélszerű anyagok, illetve az ízesítő aroma- és illatanyagok, melyek közül a menta és a mentol igazán közkedveltek, mivel kellemesen frissítik és hűtik a szájat, üde leheletet biztosítanak.
A fogkrémekben a fogak ásványi anyagainak megfelelő összetevőket is találunk, stronciumot, szervetlen vagy szerves fluorid-vegyületeket; legtöbbször nátrium-fluorid, nátrium- és kálium-monofluorofoszfát, valamint amin-fluorid formájában. A fluoridtartalmú fogkrémekkel a fogszuvasodás nagyon jól megelőzhető, illetve megállítható. Azokban az országokban, ahol a fogkrémek szinte mindegyike tartalmazza e vegyületeket, és általánossá vált a fogmosás, mintegy felére csökkent a fogszuvasodás előfordulása. A fluoridos fogkrém tehát segíti a fogzománc épen tartását, és bár a fluorid a felnőtt fog anyagába már nem tud beépülni, a fogsérülés helyén segít megállítani a további ásványianyag-vesztést.
Ha valakinél érzékeny a fognyaki tájék, érdemes több fogkrémet is kipróbálnia. Semmiképp sem szabad olyan fogkrémet választani, melynek használatakor kellemetlen érzés jelentkezik a fogakon. Így ugyanis biztos nem fog az illető kellő alapossággal és ideig fogat mosni. Az érzékeny fognyakakra jó lehet a szenzitív jelzésű fogkrém, melyek speciális összetételüknél fogva folyamatos használat mellett enyhíthetik, vagy meg is szüntethetik a kellemetlen érzékenységet. Ezek a krémek egyrészt a felszínre kerülésükkel nyitottá vált dentincsatornák lezárása révén hatnak. Hidroxil-apatit vagy stroncium-klorid-szemcsékkel tömik el a nyílásokat. A stroncium-klorid ezen felül jól kötődik a dentin és a cement hidroxil-apatit-kristályaihoz is.
A fog érzékenységét és a fájdalmat hatékonyan csökkenti a fogkrémbe kevert kálium-nitrát. A fognyaki érzékenység csökkentését a szakemberek részben a fluoridok remineralizációjának is tulajdonítják. A fluorid-vegyületek nem hatnak egyformán, érdemes többet is kipróbálni. Az amin-fluoridos fogkrémek érdekes módon nem csak a fogszuvasodás megelőzésére és a fognyaki érzékenység mérséklésére alkalmasak, a gyulladásra hajlamos ínyt is óvják, és megelőzik az ínybetegségeket. A fluorra érzékenyeknek vagy allergiásoknak sajnos mégis kerülniük kell ezt az összetevőt.
Fertőtlenítők a fogkrémben
A fogkrémek a káros baktériumok elszaporodását gátló, fertőtlenítő összetevőket - klórhexidint, triclosant - is tartalmazhatnak. Az említett összetevők a fogkrém összetételét nagyban meghatározzák, hiszen a hagyományosan bevált fogkrémek bizonyos alkotórészei ezen anyagok jótékony hatását kiolthatnák, ezért a fertőtlenítős fogkrémek ezeket nem tartalmazhatják.
A különböző megfázásos torokbántalmakra vagy szájüregi fertőzésekre is számos olyan fertőtlenítő szert, szájvizet, ecsetelést vagy öblögetőt alkalmaznak, amelyek például klórhexidint vagy egyéb, a fogkrémekkel kölcsönhatásba lépve hatásukat vesztő anyagokat tartalmaznak. Ezért szokták megemlíteni a szájfertőtlenítő készítmények alkalmazási leiratában, hogy legalább fél órának kell eltelnie a fogmosás és a fertőtlenítő kezelés között. Újabban kapható olyan fogkrém is, amely nem befolyásolja a szájfertőtlenítők hatását.
A legújabb fogkrémekben enzimek (dextranáz, laktoperoxidáz) is vannak, amelyek a helyi immunvédelem munkáját segítik azáltal, hogy a száj egészséges baktériumflórájának károsítása nélkül védenek a kórokozó mikroorganizmusoktól; gátolják azok megtelepedését és szaporodását. Így egyaránt védenek a fogszuvasodástól és a fogíny-betegségektől.
Fehérebb lesz, vagy sem?
Bármit is írnak rá, egyik fogkrémtől sem várhatunk érdemi fogfehérítő hatást. A fogkrémekkel csak friss, még puha lepedéket lehet eltávolítani, a fogak felszínére tapadt, kemény fogkövet már nem. A lepedék megfelelően erős, ugyanakkor a fogzománcot kímélő eltávolításával az újabb fogkő képződését lehet megakadályozni, illetve lassítani. Erre szolgál például a fogkrémek pirofoszfát összetevője. A fogfehérítő tulajdonság lényegében a tisztításnak, nem pedig a tényleges színváltozásnak köszönhető. A fehérítést ígérő fogkrémek nátrium-bikarbonát vagy karbamid-bikarbonátot is tartalmaznak, amelyből a felszabaduló aktív oxigén kissé elhalványítja a színes lerakódásokat, a fog anyagát azonban nem fehéríti.
Mindenkinek saját fogkrém?
Sok fogkrém tartalmaz SLS-t, azaz szódium-lauril-szulfátot, amely az arra érzékenyeknél aftát, illetve egyéb szájnyálkahártyán jelentkező gyulladásokat okozhat. Ezért érdemes odafigyelni, hogy a választani kívánt fogkrém tartalmazza-e ezt az összetevőt. Egy biztos, nem szabad megspórolni az összetevők áttanulmányozását. Az alapos tájékozódáshoz és a körültekintő választáshoz - legalábbis az első alkalommal - érdemes gyógyszerész tanácsát kérni. Annál is inkább, mert sokszor a legjobb fogkefék és fogkrémek csak patikában kaphatók.
Olykor azért nehéz a választás, mert az egyes fogkrémek más és más célra készültek. Jó megoldás, ha két-három fajta fogkrémet kombinálunk úgy, hogy reggel és este más-más készítménnyel mosunk fogat. Például, a reggeli fogmosással a fognyaki érzékenységet kezeljük, este pedig inkább a tisztításra és fehérítésre fektetünk hangsúlyt. Előfordulhat, hogy nem lehet az egész család számára egyetlen megfelelő fogkrémet választani. De miért ne használhatná mindenki a neki legjobbat?
Legjobban: