Az elmúlt 7500 évben bekövetkezett szájüregi állapotromlás a Nature Genetics című szakfolyóiratban közzétett eredmények szerint az emberi evolúcióra és iparosodásra vezethető vissza. "A szájüregi baktériumok összetétele jelentősen megváltozott a háztáji gazdálkodás kialakulásával, majd körülbelül 150 évvel ezelőtt ismét" - magyarázta a kutatást vezető Alan Cooper, az Adelaide-i Ausztrál Ős-DNS Kutatóközpont igazgatója. "Az ipari forradalom nyomán feldolgozásra került cukor és gabona drámaian szűkítette a szánkban élő baktériumok körét, átengedve a terepet a lepedékképző változatoknak. A modern szájüreg lényegében állandóan természetellenes állapotban van."
A nemzetközi kutatócsoport emberi maradványok megkövesedett foglepedékéből nyert DNS segítségével elemezte 34, Észak-Európában talált csontváz szájüregi viszonyait. Mintákat használtak annak megállapítására, hogy a kőkorszak utolsó vadászó-gyűjtögetői óta a középkoron át az ipari forradalomig milyen változások mentek végbe.
"Ez az első bizonyíték arra, hogy az elmúlt 7500 év hogyan hatott a szervezetünkben élő baktériumokra, és a változás egészségügyi következményeire. A mai emberek szájüregi baktériumai kevésbé változatosak, ami krónikus betegségeket idézhet elő az adott területen" - mondta Cooper professzor.
A szintén vezető kutatóként közreműködő Christina Adler, a Sydney Egyetem munkatársa hangsúlyozta, hogy a fennmaradt foglepedék-maradványok jelentik az egyetlen forrást őseink baktériumflórájának tanulmányozásához. A foglepedék elemzése egyébként hatékony eszköz az étrendi és egészségügyi változások, illetve más szájüregi patogén tényezők azonosítására.
A szerzők szeretnék kiterjeszteni a kutatást nagyobb időintervallumra, más területekre és más embertípusokra is, például a neandervölgyiekre.
