Évekig tartó várakozás a fogorvosnál is
"Ha most egy beteg bekopogtat az ajtón, és nem azonnali ellátásra van szüksége, legkorábban négy hét múlva tudom fogadni például fogtömésre" - érzékelteti Nagy Ákos fogorvos, az Országos Alapellátási Szövetség alelnöke a baj nagyságát. Az orvos szemléltetésül említi, hogy miközben tíz gyerekből kettő-háromnak biztosan szüksége van fogszabályozásra , egyes megyékben csak erre a kezelésre már éveket kell várni.
Zalában például körülbelül 3 évet, mert ott havonta csak 45 órában van szakorvos. Ennél jóval rosszabb a helyzet Komárom-Esztergomban és Nógrádban, mert ezekben a megyékben már csak egy fogszabályozó rendelés működik, így akár 5 év is lehet a kezelésre az előjegyzés. Ennyi idő alatt egy gyerek akár ki is nőhet a fogszabályozásból - érvel az érdekvédő a Népszava cikkében.
A felnőttek élete sem könnyebb
Míg negyven éves korig általában szuvasodás, ezt követően a lötyögő fogak, a fogkövek , az ínybetegségek okoznak problémát . Ha egy meglazult foggal valaki még időben eljut a paradontológushoz (ínybetegségekkel foglalkozó szakorvos), van esély a stabilizálásra. Ha későn megy, már csak sok pénzért lehet csontpótló eljárásokkal menteni, ami menthető.
Nagy Ákos szerint a negyven felettiek 35-40 százalékának lenne szüksége paradontológiai kezelésre, csakhogy valószínűleg a rászorulók nagy többsége soha nem jut el oda.
Ezek főként az orvosegyetemeken (Pécsett, Debrecenben, Szegeden, Budapesten) találhatóak meg, illetve néhány van még szétszórva az országban - mondja Nagy Ákos. A magánorvoshoz is csak a fogínybetegek töredéke juthat el, hiszen ott az íny állapotától függően néhány tízezer forinttól kezdve akár milliókba is kerülhet, mire valakinek egy paradontológus visszaállítja az egészséghez közelítő szájflórát és viszonylag plakkmentes (a fog felületén keletkező, baktériumokat tartalmazó filmszerű réteg) állapotot, amellyel elkerülhető a fogszuvasodás , az ínygyulladás, a fogvesztés.
A közfinanszírozott fogászati ellátás helyzete tarthatatlan
Nagy Ákos szerint a közfinanszírozott fogászati ellátás helyzete tarthatatlan, ezt pedig az is bizonyítja, hogy míg öt évvel ezelőtt 187 volt az összes üres fogorvosi praxis, mostanra ez a statisztikából eltűnt iskolafogászatokkal együtt már 300 felett van. A praxisokban dolgozó orvosok harmada nyugdíjas korú, a végzősök közül pedig nagyon kevesen tervezik, hogy itt helyezkednek el.
Ha mégis a szakmában maradnak, akkor sem a praxisokba mennek, hanem kórházi vagy klinikai szakellátóként vállalnak munkát, ahol érvényes rájuk az orvosi bértábla. Az alapellátó körzet nem is lehet vonzó, mert míg 16 évvel ezelőtt 1600 forintot fizetett a társadalombiztosító egy ember fogászati ellátásáért, addig mostanra ez az összeg 3000 forint, miközben egy esztétikus tömés ára tíz-tizenötezer forintba kerül. Nagy Ákos, az Országos Alapellátási Szövetség a feszültségek oldására javaslatot is készített, amely ide kattintva érhető el.
