Hazánkban elérhető és ismert édesvízi halfajták: ponty, afrikai harcsa , süllő (a nagyobb példányok neve fogas), busa és pisztráng. Vegyük sorra, melyik, mit tud!
A halak húsa laza szövetszerkezetű, könnyen emészthető, ám magas víztartalma miatt könnyen romló táplálék. Zsírértéke alapján megkülönböztetünk zsírosabb, ún. barna húsú (pl. ponty, harcsa, tonhal, makréla, lazac, hering) és szárazabb, ún. fehér húsú (pl. fehér busa, amur, süllő, tőkehal, hekk) halakat. A hal annyi fontos tápanyagot tartalmaz, hogy a táplálkozásban a jelenleginél sokkal nagyobb hangsúlyt kellene kapnia.
Magyarországon a korábbi évtizedekben sem túl magas halfogyasztás napjainkra rendkívül alacsony szintre esett vissza, holott a Magyar Országos Horgász Szövetség (MOHOSZ) adatai szerint 2012-ben 4039 tonna halat fogtak ki a horgászok hazai vizekből, ezen mennyiség 58 százaléka ponty, 23 százaléka pedig kárász volt.
Jó, ha tudjuk, hogy a napi fehérjeszükséglet felét-harmadát már kis mennyiségű (10 dkg) hal elfogyasztásával is kielégíthetjük. A legtöbb hal B12-vitaminban gazdag, valamint a pajzsmirigyműködéshez szükséges jódot és a szív-érrendszer működésére jótékony ható omega-3 zsírsavat tartalmaz.
Az afrikai harcsa (pangasius)egyik jellegzetessége, hogy nem szereti az alacsony hőmérsékletű vizeket, általános előfordulási területe folyók, tavak vagy lassú vizek. Húsa szaftos, ízletes, szálka nélküli, nyersen vörös, megsütve fehér. Mindenféle fűszerezés jól áll neki, különösen a magyaros ízesítés. A nyolcvanas évek közepe óta hazánkban is tenyésztett hal gazdagságosan nevelhető, így jó áron lehet jó minőségű halhúshoz jutni. A tiszta vizekben élő harcsahúsnak nagyon magas a D-vitamin tartalma, omega-3 zsírsavakban is gazdag, amelyek fontos szerepet játszanak az érrendszeri megbetegedések megelőzésében.
A süllő egyike a természetes vizeink gazdasági szempontból legértékesebb halfajainak. A süllő és a fogas ugyanaz a hal: a süllőt 1,5 kg-os koráig süllőnek hívják, majd a 1,5 kg feletti példányokat fogasnak. Húsa hófehér, kemény, szálka nélküli, tiszta ízű. Fűszerezését tekintve sokfélét elbír.
A fehér busa Földünkön széles körben elterjedt halfaja, Kínából származik, onnan telepítették a többi kontinens édesvizeibe. Táplálkozás-egészségtani szempontból igen jelentős, hiszen a hazai halfajták közül a legmagasabb telítetlen zsírsavtartalommal rendelkezik, melynek 11 százaléka omega-3 zsírsav. A hal összes zsírtartalma 2-3 százalék. A kutatások szerint rendszeres fogyasztása csökkenti a vér koleszterin-szintjét, ezért az érelmeszesedést megelőző élelmiszerek közé sorolható. A kisebb példányok még szálkások, de a kifejlettekben már csontméretűvé nőnek, így könnyen eltávolíthatóak.
A szivárványos pisztráng a világ egyik legjobban kutatott és legnagyobb mennyiségben tenyésztett halfaja. A régi történelmi Magyarország területére 1885-ben hozták, ikra formájában. Lassúbb, kevésbé tiszta vizekben is megél, szempont számára, hogy a víz hőmérséklete legyen hűvös, 20°C alatti. Nincs benne „Y” szálka, íze tiszta, nem zsíros. Húsának színe táplálkozástól függően az egész fehértől a lazacvörösig változik. A lazac és a pisztráng ugyanabba a családba tartozik, mindkettő fehérjében, esszenciális zsírsavakban A-vitaminban , B12-vitaminban és D-vitaminban gazdag. A füstölés során gyakorlatilag nem változik sem a D-vitamin, sem az omega-3 zsírsav tartalom sem.
Ezekre a halfajtákra általánosságban elmondható, hogy számos módon élvezeti értéket szolgáltatnak, legyen az sütőben sütve, grillen, roston, serpenyőben vagy párolva készítve. Igyekezzünk minél kevesebb olajjal, zsiradékkal elkészíteni, a zsiradékban való sütést kerüljük. Kevésbé ismert, hogy a sütés és főzés mellett a telítetlen zsírsavtartalom – és ezzel együtt annak a szervezetre kifejtett kedvező hatása – alapvetően nem csökken, valamint, hogy halolajokat nemcsak a friss halak tartalmaznak, hanem a feldolgozott haltermékek is.
