Ismerjük meg!
Az oregánó (Origanum vulgare) az ajakosvirágúak családjába tartozik. Magyar neve a természetjárók vagy a gyógynövények ismerői körében közönséges szurokfű vagy vadmajoránna, esetleg feketegyopár, de fűszerként ők is oregánóként emlegetik a növény latin neve után. Ez a félcserje jellegű évelő növény a szurokfüvek családjába tartozik, mintegy fél méter magasra nő, fásodó szára szőrös, átellenesen elhelyezkedő levelei tojásdad alakúak, szőrösek, apró, csoportban álló virágai bíborszínűek.
Fűszeres illata, kesernyés aromája van, amely a kakukkfű és a majoránna ízére emlékeztet. Egész Európában ismerik, száraz, napos, gyepes hegyoldalakon, erdőszéleken Magyarországon is sok helyen megtalálható. A Földközi-tenger vidékéről terjedt el fűszerként való használata, addig elsősorban mint jó hatású gyógynövényt ismerték és a virágos hajtását gyűjtötték is. Ókori feljegyzések szerint már az egyiptomiak tisztában voltak köhögéscsillapító hatásával, a görögök pedig sebek gyógyítására, fertőtlenítésére használták. A magyar népi orvoslásban elsősorban légúti és emésztőrendszeri fertőzések ellen tartották jó hatásúnak: köhögés csillapítására és bélhurut ellen alkalmazták. Egy nógrádi faluban például a növényt szlovák nevén, lobvodkának ismerik, és úgy tartják, hogy őseik még kolerafertőzés ellen is hatásos szerként becsülték az oregánót. Egy-egy tövet sokan ma is tartanak belőle a kiskertjükben hasmenés ellen.
Miért jó?
Az oregánó jó példa arra, hogy a fűszernövények milyen gyakran használatosak a hagyományos gyógyászat jótékony hatású gyógynövényeként is. Értékes hatóanyagokban gazdag illóolajokat, flavonoidokat, cseranyagot tartalmaz. Kesernyés aromájú, csersavas jellegű főzete köhögéscsillapító, segíti az emésztést, a méregtelenítést, bélfertőtlenítő hatású, növeli az étvágyat is, teáját idegnyugtatóként is alkalmazzák. Baktériumölő összetevőket (például timolt és karvakrolt) tartalmaz, ennek köszönhető, hogy mind a légúti, mind az emésztőszervi fertőzéseknél bevethető, a gyulladásokat enyhíti. Görcsoldó, csillapítja az enyhébb fejfájásokat és a menstruációs görcsöket. Olaját az aromaterápiában is használják légúti fertőzésekre, reumatikus megbetegedéseknél pedig bedörzsölésre is, belsőleg azonban nem ajánlott az alkalmazása.
Hogyan fogyasszuk?
Aki szereti a majoránna, a tárkony, a rozmaring és a bazsalikom fanyar-kesernyés aromáját, különleges illatát, az biztosan szívesen kísérletezik majd és bővíti ki a fűszerválasztékát az oregánóval. A cserépben nevelt vagy kiskertben tartott növényről lecsipkedett levelek, hajtáscsúcsok használhatók friss zöldfűszerként és szárítva, fagyasztva is.
Az olaszok spagettije vagy pizzája nem is lenne az igazi oregánó nélkül, és azon kívül is számtalan húsos, halas, tojásos, sajtos ételhez, mártáshoz, salátához, párolt, csőben sült zöldséghez felhasználható. Egy halas finomságra is.
Tippek-tanácsok
Érdemes a házi "fűszerkertünkben"- ami egy balkonláda is lehet - nevelni egy-két tő oregánót, hiszen a friss fűszer mindig aromásabb, mint a szárított. Világos, hűvös helyen szépen díszlik. Nemcsak a fűszerek között találunk rokon hatásúakat, hanem a gyógynövények között is, ezeket érdemes kombinálni is. Így például megfázás, légúti fertőzések, köhögés idején jó hatású lehet az oregánóból (szurokfűből), kakukkfűből és kamillavirágból összeállított, leforrázott keverék gőzét belélegezni vagy ezekből készített teát kortyolgatni - ezek a jótékony növények felerősítik, kiegészítik egymás hatását. Jó tudni, hogy az oregánó alkalmazását nem javasolják terhesség és szoptatás idején. Egyes tapasztalatok szerint teája a szülés megindulását segíti.
Érdekességek
"Jó sajtója" van mostanában az oregánónak: az interneten keringő körlevelek egyenesen "az élet gyógyfüveként" aposztrofálják, baktériumellenes hatását a penicillinével vetekedőnek tartják, amely gyógyítja többek között a tüdőgyulladást és az orrmelléküreg-gyulladásokat is és hatékony a staphylococcus, az E. coli, és listeria baktériumok ellen is. Különösen az oregánóból készült olajnak tulajdonítanak az antibiotikumokkal felérő hatást. Ezzel azonban jobb csínján bánni - írja a tévhitek tisztázására indított blog szerzője, mert bár az oregánó (szurokfű) illóolajának tényleg van baktériumellenes hatása, ahhoz, hogy tényleg hatékony mennyiségben fogyasszunk, mérgező adagban kellene bevinnünk szervezetünkbe. Ráadásul a hatásosságát emberen nem próbálták ki, csak kísérleti egereken, így a belsőleg való alkalmazása nem ajánlható. Az oregánóból préselt olaj fertőtlenítő hatását a középkorban is ismerték már: ételek tartósítására használták. A növény pedig Fényes Elek XIX. századi néprajzi gyűjtése szerint egyike volt azoknak a festőnövényeknek, amelyeket a népi díszítőművészet gyapjú- és kenderfonalak, húsvéti tojások festésére használt. A festékanyag a növény gyökerében volt.
