Kevesen tudják azonban, hogy a távoli termőhelyekről hozzánk kerülő gyümölcsök (Dél-Európa, a Közel-Kelet, vagy pl. Kína) a 2-3 napos szállítás során megromlanának, ha a leszedés után nem végeznének rajtuk felületkezelést, és nem látnák el felületüket a kiszáradást gátló védőréteggel.
Vigyázzunk a növényvédő-szerekkel!
A külső felületkezelés engedélyezett gombaölő hatású növényvédő-szerek (például a gombaölő hatású ortofenilfenol, imazilil, tiabendazol, stb.) felhasználásával és viaszbevonással történik, de előfordul, hogy növényvédő-szer nélkül, csak viaszréteggel vonják be a gyümölcsöt. A viaszréteg lehet mesterséges vagy természetes viasz, az utóbbi általában méhviasz alapú. Azt mindenképpen tudni kell, hogy a Magyarországon forgalmazott friss citrusfélék héja biztosan viaszolt.
Olvassuk el a címkét!
Azt, hogy a gyümölcs csak viasz védőréteggel bevont, vagy mellette növényvédő-szerrel is kezelték-e, a termék címkéjén, vagy az üzletben a hozzá kapcsolódó feliraton, molinón még - a lédig gyümölcsök esetében is! - fel kell tüntetni! Ugyanígy azt is közölni kell a vásárlóval, ha a héj fogyasztásra alkalmatlan, mivel a növényvédő-szer a héj illóolajához kötődik és a viaszbevonás miatt később már nem lesz lemosható. Ha a felületkezelésre vonatkozó jelölés nem egyértelmű, javasolt körültekintően eljárni, és a héjat fogyasztásra alkalmatlannak tekinteni.
A bio biztonságos
Gombaölő-szerrel biztosan nem kezelt a biocitrom , -narancs stb. Az üzletekben található aszalt, vagy kandírozott citrushéj készítmények csak felületkezelés nélküli gyümölcsből készülhetnek, ezért süteményeknél javasolt a friss reszelt héj helyett ezek használata.
A termék címkéjének ellenőrzésével győződhetünk meg a gombaölőszer mentességről is, amelyet szintén fel kell tüntetni.
Forrás: Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal
