Elsődleges immunszerv például a csontvelő, ahol a limfociták vagyis a nyiroksejtek is képződnek. Másodlagos immunszervek például a lép, a nyirokcsomók, a mandulák. A szervezet a legegyszerűbb módon különböző "védőhálók" segítségével próbál gátat vetni a "betolakodók" elé.
A védelmi vonalak
Az első védelmi vonal, amivel az idegennek meg kell küzdenie, a bőr, melynek enyhén savas pH-ja biztosítja védőfunkciójának megfelelő működését. Az elsődleges védelmi vonalhoz tartoznak a nyálkahártyák is, melyek a tápcsatornát, a légutakat és a húgyútakat bélelik. Ha a mikroorganizmusoknak mégis sikerült valahol rést találni a pajzson, akkor olyan anyagokkal találkozhatnak, melyek baktericid, vagyis baktériumölő hatásának köszönhetően elpusztulnak. Ilyen baktericid hatással rendelkezik például sósav-tartalma révén a gyomornedv , vagy a könnyben, nyálban fellelhető lizozim nevű enzim is.
Például mikroorganizmusok, azaz vírusok, baktériumok, különböző gombák, de ide sorolhatók a virágporszemek, a tejfehérje, a földimogyoró stb. is. Ellenük a szervezet - specifikus fehérjéket - antitesteket termel. Az antigének elleni védekezés történhet sejtes elemekkel, mint a makrofágok, vagy ellenanyagok képzésével a plazmasejtekben, azaz immunglobulinokkal, amilyen például a nyálkahártyák védelmét szolgáló immunglobulin A fehérje (IgA). A plazmasejtek az antigénnel történt találkozás után részben memóriasejtekké alakulnak, amelyek az ismétlődő behatásra gyorsan válaszolnak.
Kínos gondok végbéltájékon: mennyit tudunk róluk?
Hotel Caramell Premium Resort****superior nyereményjáték
A bélflóra és az immunrendszer kapcsolata
A bélrendszer akár egy külön kis világot is képezhet a szervezetben, hiszen számos "élőlénynek" ad otthont. Közel 1,5 kg-nyi mikroorganizmussal élünk egy fedél alatt, és ebből a baktériumok és mi is profitálunk. Nem csak vitaminokat termelnek nekünk, hanem az egészségünk megtartásában is fontos szerepük van.
Ez a hatalmas baktériumtömeg egyrészt a születéskor kerül a szervezetünkbe, amikor a magzat áthalad az anyai szülőutakon és újszülötté válik, másrészt a szoptatással és a mindennapi játék során a tárgyak szájba vételével, majd a nyál lenyelésével is jelentős mennyiségű baktérium telepszik meg bélnyálkahártyánkon.
Antibiotikumok és probiotikumok
Az antibiotikus kezelések során ennek a bélflórának az egyensúlya bomlik meg, ami szövődményekkel járhat, ugyanis a kezelés hatására eltolódhat a különböző típusú bélbaktériumok aránya. Ezért nagyon fontos ilyen kezelés után a normális bélflóra visszaállítása. Ezt segítő hatásos készítmények a probiotikumok, melyek alkalmazásával a bélflóra leggyakoribb baktériumait igyekeznek visszatelepíteni, ilyenek például a lactobacillusok, vagy a bifidobaktériumok. A probiotikumok képesek továbbá fokozni a makrofágok aktivitását, az IgA típusú ellenanyag termelését, valamint meggátolják a káros baktériumok megtapadását a bélfalon.
Hogy pontosan hány faj található meg a különböző mikrobákból, még nem ismert teljesen, de a tudomány intenzíven próbálja meg feltárni a Human Mikrobiome Project keretében. A program fő célja meghatározni a szervezet különböző részeiben (orrnyálkahártya, szájnyálkahártya, bőr, bélrendszer és a húgyútak) fellelhető baktériumközösségek összetételét, illetve azok szerepét az egészség fenntartásában és a betegségek kialakulásában.
Mozgás és megfelelő folyadékbevitel immunitásunk érdekében A sportolás jelentőségét nem lehet elégszer hangsúlyozni. A rendszeresen végzett mérsékelt intenzitású mozgásnak nem csak a testtömeg normalizálásában van szerepe, hanem az immunrendszer hatékonyságát is növeli, ugyanis a fizikai aktivitás hatására fokozódik a nyiroksejtek aktivitása. Patkányokkal végzett kísérletekben bizonyították, hogy a rágcsálók bélnyálkahártyájában jelen lévő immunsejtek száma, mérsékelt tempójú futás hatására növekedett. A felnőtteknek naponta legalább 30 percet kellene mozogni, gyerekeknek és serdülőknek pedig ennek a kétszeresét.
A mozgás mellett ki kell emelni a folyadékok szerepét is. A felnőttek szervezetének több mint 60% -a víz. A víz nem csak oldószer, hanem az oldott anyagok és a tápanyagok szállításáért is felelős. Segíti az anyagcsere termékek mielőbbi kiürülését a szervezetből. Az EFSA (Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság) a nők számára 2 literben, míg a férfiaknak 2,5 literben határozta meg a napi ajánlott folyadék bevitelt. Ebbe nem csak a víz számít bele, hanem az elfogyasztott italok, és az élelmiszerek folyadéktartalma is.
Sajnos napjainkban is komoly problémát jelent, hogy az emberek átlagos folyadékbevitele nem éri el az ajánlott napi mennyiséget. Figyeljünk arra, hogy nemcsak a nagy melegben, hanem a hűvösebb időszakban is elegendő folyadékot fogyasszunk. A téli időszakban a folyadékpótlásra jó alternatívák a teák, amik készülhetnek például bodzából, csipkebogyó és hibiszkusz keverékéből. A gyógyteák, levesek mellett azonban, ne felejtkezzünk meg a vízről és az ásványvizekről sem. A jól hidratált szervezet hatékonyabban végzi a kiválasztási és egyéb folyamatokat.
Forrás: Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége
Legjobban: