Mindent tudunk az egészséges táplálkozásról?

A dán Aarhus Egyetem és az Európai Élelmiszer Információs Bizottság (EUFIC) kutatói hat európai országban vizsgálták meg a vásárlók táplálkozásról alkotott tudásának szocio-demográfiai és magatartásbeli tényezőit.

A fő tényezők, mint például a társadalmi osztály, a tartózkodási hely és a kor közvetlenül befolyásolták a résztvevők táplálkozási tudását. Ezen túl az idősebb emberek, a nők és a felsőbb társadalmi és gazdasági státuszú válaszadók több érdeklődést mutattak az egészséges táplálkozás iránt.

Élen az Egyesült Királyság

A tanulmányból kiderült, hogy a legnagyobb táplálkozási tudása az Egyesült Királyságban élőknek van, ami nem meglepő, tekintettel a számos táplálkozással kapcsolatos felvilágosító kampányra. Kivétel volt ez alól az élelmiszerek cukortartalma volt, mely esetében Németország, Magyarország és Lengyelország jobban szerepelt. A kérdőívek eredményei szerint a kérdezettek 97%-a tisztában van az egészségügyi tanácsadók által is javasolt zöldség- és gyümölcsfogyasztás fontosságával, de csak 15%-uk gondolja úgy, hogy magas keményítőtartalmú ételeket ( kenyér , tészta, rizs, burgonya) is kell fogyasztani. A legtöbben tudják, hogy a magas zsír-, cukor-és sótartalmú ételeket és italokat ritkábban kellene fogyasztani, sőt sokan azt gondolják, hogy teljesen ki is kellene iktatni mindet.

Téves tudás a kalóriákról

Az Egyesült Királyság válaszadói voltak a leginkább tisztában a választott ételek és italok kalóriatartalmával is. Arra a kérdésre, hogy mennyi kalória van egy adagban, 50 %-uk jól válaszolt, ellentétben a többi ország 30-40%-os arányával. A rossz válaszok esetén a válaszadók leginkább a sörben és a borban található kalóriákat becsülték túl. Összehasonlításképpen, a válaszadók jobban teljesítettek, amikor a különböző ételek zsír-, cukor-és sótartalmáról kérdezték őket, bár a zsírok típusaival kapcsolatban voltak félreértések. A legjobban az Egyesült Királyság, Németország és Magyarország teljesített, akiket Svédország, Franciaország és Lengyelország követett. A franciák tudtak legkevesebbet a transz-zsírokról, Svédország és Franciaország tudott a legkevesebbet arról, hogy mely ételeknek magas a sótartalma. Másrészről Magyarországnak és Lengyelországnak volt a legnagyobb a tudása a cukortartalmú ételekről. A legtöbben hallottak már arról, hogy az egészségügyi szakértők szerint csökkenteni kell a só és a nátrium bevitelt , de 14%-uk jelezte, hogy nem tudja, hogy konkrétan mi a nátrium.

A nők és az idősebbek érdeklődőek

Úgy tűnik, hogy a társadalmi réteg, az ország és a kor közvetlenül hatással van a táplálkozási tudásra. Az egészséges táplálkozáshoz való hozzáállás és a szakértői források használata kevés hatással van a táplálkozási tudásra. Az idősebb emberek, a nők és a magasabb társadalmi osztályba tartozók magasabb számban mutattak érdeklődést az egészséges táplálkozás iránt, szemben a túlsúlyos emberekkel, vagy akiknek gyerekük van. Táplálkozási szakértővel csak kevesen konzultálnak, főként a nők és a túlsúlyos emberek, és főként a franciákra jellemző.

Összességében a vásárlók tisztában vannak a táplálkozási ajánlásokkal, de nem ismerik a különböző szakkifejezéseket, mint például a zsírok típusai, vagy a só és a nátrium kapcsolata. Általánosságban elmondható, hogy a vásárlóknak problémát okozott a különböző ételek kalóriatartalmának megállapítása is.

Forrás: Európai Élelmiszer Információs Bizottság

ITT MEGOSZTHATOD:

Heti top cikkek

autizmus korai jelei
Ezek az autizmus első jelei – Már egészen kicsi korban megmutatkozhat
baleset
Filléres jégmentesítő trükk: sokáig tisztán tartja a járdát – Egyszerű konyhai eszközökkel megoldható
beltéri levegő
Így betegít meg télen a saját lakásod – 5 jel, hogy az otthonod a ludas
leszokás az alkoholról
Így hat a külsődre, ha nem iszol több alkoholt – Pár nap után már látható a változás
normál vércukorszint
Meddig egészséges a vércukorszint? – Így értelmezheted a laborleleted
Orvosmeteorológia
Fronthatás: Nincs front
Maximum: -3 °C
Minimum: -12 °C

A zúzmarás köd, illetve a rétegfelhőzet kiterjedése napközben csökken, javulnak a látási viszonyok, egyre többfelé kisüt a nap. Főleg az Alföldön, a főváros térségében és a Dunántúl egyes tájain azonban tartósan borult körzetek is maradhatnak. Az északkeleti határvidéken, valamint a Dunántúlon viszont nagy területen végig derült, napos idő valószínű. Legfeljebb a borult, ködös vidékeken fordulhat elő jelentéktelen hószállingózás, ónos szitálás. A jellemzően keleti, délkeleti szél többnyire gyenge vagy mérsékelt marad, legfeljebb Sopron környékén élénkülhet meg időnként. A csúcshőmérséklet -7 és +1 fok között valószínű. Késő estére -12 és -4 fok közé hűl le a levegő. Ebben a helyzetben nem beszélhetünk fronthatásról, de a nagy hőingadozásnak vannak orvos- és humánmeteorológiai hatása, amik részben attól függnek, hogy valaki a tartósan ködös–borult, illetve a napos–derült területeken tartózkodik.

Partnerünk a

Töltsd ki kvízünket!

digitális detox
Digitális detox: csak a fiataloknak fontos. Igaz vagy hamis? – Teszteld a tudásod!

Az okostelefonok, tabletek, laptopok, tévék az életünk részei, azonban mind fizikai, mind mentális egészségünket megterhelhetik, ha nem tudatosan használjuk őket. Kvízünkben tesztelheted a tudásodat a témáról, illetve a digitális detoxról.

D-vitamin
Melyik ételünkben van sok D-vitamin? – Teszteld a tudásod!

A D-vitamin az egyik legfontosabb zsírban oldódó vitamin, amelynek hiánya komoly egészségügyi következményekkel járhat. Kvízünk segítségével kiderítheted, mennyire pontos a tudásod ezzel az értékes vitaminnal kapcsolatban.