Az étrendünk befolyásolhatja viselkedésünket, előidézve olyan pozitív hatásokat, mint a kreativitás, vagy a tisztánlátás, de lehetnek negatív következményei is, mint például a szorongás vagy a zavartság. A fehérjedús diéta - tele vörös húsokkal és sajttal - pedig kifejezetten veszélyes az agyra.
Számos tény bizonyítja, hogy az agyunk működése valamint az egészségi állapotunk szoros kapcsolatban van az étrendünkkel. A kutatók nemrég arra jöttek rá, hogy bizonyos diéták növelik a hajlamot végzetes neurodegeneratív betegségek kialakulására, mint amilyen az Alzheimer-kór, a Parkinson-kór, vagy a Sclerosis multiplex. Egy tanulmány szerint a húsfogyasztás háromszáz százalékkal növeli a demencia, azaz az elbutulás kialakulásának kockázatát. Ez minden bizonnyal az állati zsírban megkötött növényvédő szereknek köszönhető, vagy a túl sok fehérjének, amelyek nagy mennyiségben tartalmaznak glutamátot, azt az aminosavat, amely a neuronokat túlserkentve, azok halálát idézi elő (glutamát-excitotoxicitás).
Az excitotoxicitás ingerlés révén bekövetkező mérgezést jelent. Általános mechanizmus, amely során a szervezetünkben lévő izgató hatású aminosavak hatására nő az idegsejtek szabad kálciumának töménysége. Ennek következtében a sejtek energiaháztartása felborul, így bizonyos fehérjebontó enzimek nagyobb teret kapnak. Fokozódik a prosztaglandin-szintézis, valamint a nagyon reakcióképes szabad gyökök képződése, végül az idegsejtek elpusztulnak. Ezt a folyamatot akár az erekben lerakódott plakkok is előidézhetik, hiszen az idegsejtek rendkívül érzékenyek az oxigén- és tápanyagellátásuk romlására. A különbség az, hogy az utóbbi esetben az idegsejtek gyors elhalása (nekrózis) megy végbe, míg az izgató aminosavak által kiváltott idegsejtpusztulás lassú, úgynevezett programozott sejthalálra (apoptózisra) vezet.
Az excitotoxicitással kapcsolatos egyik vezető tanulmány azt találta, hogy a húsokban gazdag étrend megnöveli a vér glutamát szintjét - ez a szint ugyanis száz százalékkal magasabb volt a neurodegeneratív betegek esetében. Mint ismeretes, a húsok glutamátban gazdag élelmiszerek, különösen a marha és más vörös húsokban található nagy mennyiség ebből az aminosavból. Mindemellett a gyümölcslevek is tele vannak glutamáttal.
A szakértők szerint tartózkodjunk minden olyan italtól és ételtől, amely koncentráltan tartalmaz fehérjét és izolált aminosavakat (protein bárok). A magas fehérje diéták fokozzák az öregedést és ártanak a veséknek. Az étrend-kiegészítők fontosak a mai világban, szedjünk memóriajavító készítményeket, illetve vitaminokat egészségünk megőrzése érdekében.
Mint arról már korábban beszámoltunk, a vörös húsok növelik a mellrák esélyét is. Azok a nők, akik naponta több mint másfél étkezés alkalmával fogyasztanak vörös húsokat, közel kétszeresére növelik esélyüket a hormonháztartás egyensúlytalansága következtében kialakuló mellrákra, ellenben azokkal, akik hetente is csak maximum háromszor esznek ilyen ételeket - áll a Harvard tanulmányában. A mell - a prosztatához és a vastagbélhez hasonlóan - daganatának kialakulását ugyanis nagyban befolyásolja a hormonális egyensúly. Magas ösztrogén, illetve alacsony progeszteron szint esetén jóval nagyobb az elváltozás megjelenésének esélye. Az egyetem kutatói több mint kilencvenezres adatbázist vizsgáltak át - amely mellesleg a nők étrendi szokásait is tartalmazta - s a végeredmény szerint azok a nők, akik többször vesznek magukhoz vörös húsokat, általában túlsúlyosak, és gyakran dohányoznak is; ezek pedig mind növelik a melldaganat kialakulásának esélyét. A kutatók arra jutottak, hogy figyelembe véve ezt a két kockázati tényezőt, a vörös hús fogyasztása tovább rontja a helyzetet, s tovább fokozza a kockázatot.
