„A fagylaltok energiatartalma sok mindentől függ. Más és más értéket kapunk egy vizes és egy tejes fagylaltnál, más egy ténylegesen cukormentes (0 kalóriás édesítőszerrel készített) vagy egy cukormentes (kristálycukormentes), de energiával rendelkező édesítővel készített fagylalt esetében, és sok minden egyéb mellett a fagylalt gyümölcstartalma is befolyásolja az energiatartalmat” – olvasható a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének (MDOSZ) friss hírlevelében. Mutatjuk, mit érdemes még tudni kedvenc nyári édességünkről, illetve hogyan illeszthetjük be az egészséges étrendbe.
Válaszd az alacsonyabb cukor- és zsírtartalmút!
Magyarországon átlagosan 3-4 liter az egy főre jutó éves jégkrémfogyasztás. Ez jóval kevesebb, mint az Egyesült Államokban mért adat: ott az egy főre jutó átlagos éves fogyasztás 26 liter. „De azért nem dőlhetünk hátra, ha figyelembe akarjuk venni a táplálkozási ajánlásokat és szeretnénk megőrizni egészségi állapotunkat” – jegyezték meg a dietetikusok.
A szakértők adatai szerint egy gombóc – nagyjából 4 dekagramm – fagylalt energiatartalma körülbelül 100-160 kilokalória, zsírtartalma pedig 5-15 százalék. Emiatt azt ajánlják, hogy hetente maximum kétszer együnk belőle, és akkor is főétkezés után, desszertként. Vásárláskor érdemes összehasonlítani a különböző fagylaltok zsír- és cukortartalmát, és az alacsonyabb értékkel rendelkező terméket választani. Otthoni fagyikészítés esetén pedig a receptben előírt cukormennyiség egy részét helyettesítsük friss gyümölccsel.
Gondot okozhat a vásárlónak a »csokoládés« és a »csokoládéízű« jégkrém megkülönböztetése. A különbség a két jégkrém között az, hogy a »csokoládés jégkrém« legalább 2 százalék kakaó- vagy csokoládéterméket tartalmaz és nem tartalmazhat kakaó- és csokoládéízű aromát vagy barna színt erősítő színezéket, míg a »csokoládéízű jégkrém« csak csokoládéízű aromát tartalmaz” – írták.
Hozzátették, hogy ugyanez igaz például a málnaízű jégkrém esetén is – ilyenkor a málnaízt aromával érte el a gyártó. E szabály alól csak a puncs és a vanília képez kivételt. Ha pedig a jégkrémen a „light” felirat szerepel, az arra utalhat, hogy csökkentett energiatartalmú a termék (legalább 30 százalékkal alacsonyabb energiatartalom, például azért, mert kevesebb cukor van benne), vagy csökkentett zsírtartalmat is jelölhet.
Tudtad, hogy nem mindegy, hogy csokis vagy csokiízű-e a fagyi? Mikor melyik feliratot kell feltüntetni a csomagoláson, és mire kell figyelni vásárlóként? Mutatjuk a szakértők válaszát.
Így nem betegít meg a fagylalt
A fagylalt összetétele – vagyis magas folyadék- és fehérjetartalma, illetve más gyorsan romló összetevői – miatt kiváló táptalaja a gyomrot és a bélrendszert megbetegítő baktériumoknak. Éppen ezért állandó hűtést igényel (legalább -8 Celsius-fok). Már néhány fokos hőmérséklet-emelkedés is olvadáshoz, gyors romláshoz, valamint a baktériumok fokozottabb szaporodásához vezethet. Fontos alapszabály továbbá, hogy a felolvadt jégkrémet nem szabad visszafagyasztani.
A fagylalt csomagolatlan élelmiszer, ezért könnyen szennyeződhet (pl. cseppfertőzéssel, piszkos kéztől, adagolókanáltól, díszektől, környezetből). Fontos, hogy folyó vizes kanálöblítőt, vagy minden tégelyben külön adagoló eszközt, spatulát használjanak és a leöblített kanalat ne a pultra helyezett szivacsra, törlőruhára ütögetéssel víztelenítsék.
Lehetőleg olyan helyen vásároljunk, ahol jól olvashatóan kiírták a fagylalt előállítójának vagy árusítójának nevét és címét. Az igényesen üzemeltetett fagylaltozóban a frissen készült fagylaltot nem töltik rá a korábban készült fagylaltra, a tölcsért pedig védik a szennyeződéstől, és kiszolgáláskor szalvétával adják át a vásárlónak a fagylaltot.
Érdemes figyelned továbbá arra is, hogy a jó minőségű fagylaltban nincsenek jégdarabok. Ha a fagyid tele van jéggel az arra utal, hogy az a termék egyszer már felolvadt, és utána visszafagyasztották.
