Sokkal gyorsabb az emberi evolúció tempója az eddig feltételezettnél. A mai emberek genetikailag jobban különböznek ötezer évvel ezelőtti társaiktól, mint azok a 30 ezer évvel ezelőtt eltűnt neandervölgyiektől, mondta a Reutersnek John Hawks, a wisconsini egyetem antropológusa.
Ahogy a kutatásból kiderül, az emberi evolúció sokkal gyorsabb annál, mint ahogyan a kutatók eddig kezelték a jelenséget. "Az evolúció legnagyobb tempónyerése az elmúlt tízezer évben volt, ez egybe is esik azon népességnövekedéssel, amit a mezőgazdaság feltalálása volt maga után", mondta Hawks a hírügynökségnek adott telefoninterjúban.
A genetikai változások nemcsak a mezőgazdaságnak köszönhető étrendi változásokban, hanem többek között a járványokkal szembeni ellenállásban is megmutatkoznak. Példának okáért az afrikai népességben olyan gének jelentek meg, amelyek immunitást biztosítanak a maláriával szemben. Az európaiakban ezzel szemben olyan génváltozásokról beszélhetünk, amelyekkel felnőttként jobban fel tudják dolgozni a tejet. A változásokat az emberi populáció óriási növekedése hozta létre - az elmúlt tízezer évben pár millióról 6.5 milliárdra ugrott a globális népesség, az embereknek pedig alkalmazkodniuk kell az új környezetbe, amelybe kerülnek, tette hozzá Henry Harpending, az utahi egyetem antropológusa.
A Proceedings of the National Academy of Sciences szaklapban megjelent kutatási anyagból kiderül, a kutatók az emberi történelem elmúlt 80 ezer évében megjelent kedvező génmutációk megjelenését vizsgálták. Ehhez egyfelől 270, különböző területeken élő ember DNS-állományát, másfelől az International HapMap Project genetikai katalógusát vizsgálták meg - az utóbbi listában a ma élő emberek genetikai különbségei és hasonlóságai találhatók meg.
A kedvező genetikai változások az elmúlt ötezer évben százszor gyakrabban fordultak elő, mint az emberi evolúció bármely más időszakában. A kutatók azt is megjegyezték, hogy ugyan az emberi gének 7 százaléka gyors és viszonylag újszerű evolúciós fejlődésen megy keresztül, a változásokkal együtt is az emberi DNS-állomány több mint 99 százaléka egyezik. Harpending még kitért arra is, hogy a gének ugyan gyorsan fejlődnek a különböző kontinenseken, de a változások földrajzi helyekhez, illetve népcsoportokhoz kötöttek - feltehetőleg azért, mert az emberek között a körülbelül 40 ezer évvel ezelőtti afrikai szétszóródást követően már nem volt szabad génáramlás.
