Az internet bugyraiból megannyi megfejtés bányászható elő arra a kérdésre, miért hívjuk ezt a húskészítmény párizsinak vagy parizernek, kezdve az egészen hihetőnek tűnő teóriáktól egészen elképesztő elképzelésekig. Ezért hiteles válasz reményében az index.hu Török Róbert muzeológushoz, a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum igazgatóhelyetteséhez fordult segítségért.
A szakember a Magyar Nyelv Történeti Etimológiai Szótár ide vonatkozó német és magyar szócikkeit alapul véve rámutatott, már a 19. század közepén is használták magyarul a különböző forrásokban a "parizer", "parizerwurst", "pariserwurst" vagy "párizsi kolbász" elnevezést. Más források, legfőképp újsághirdetések szintén arról árulkodtak, a párisi kolbász széles körben elterjedt hazánkban.
Az 1800-as évek közepén a világban ipari forradalom bontakozott ki, ezzel együtt az élelmiszeripar forradalma. A vegyesboltok szaküzletekké váltak, megjelentek az első élelmiszeripari gyárak és közvágóhidak. Magyarországra számos olasz hentes települt be, hogy hentesüzemet vagy kereskedést nyissanak. Akkoriban Párizs neve szinte bármihez köthető volt, nem véletlen tehát, hogy a kolbászféle éppen a francia város nevét kapta. A hentesiparban pedig egyébként is elég gyakori a városokról elnevezett termékek megjelenése.
A korban a hazai gasztronómia főbb irányai francia és német területről érkeztek. A német hatás miatt pedig a párizsi "parizer wurst" vagy "parizer" formában íródott. A század végén még inkább ezt használták, majd később inkább magyarosan. Manapság már így is, úgy is előfordul.
Dacára annak, hogy a rejtély megoldása mindezek tükrében közelinek tűnik, valójában konkrét bizonyíték a név eredetére nincs. Ennek tükrében tehát csak az jelenthető ki, hogy immár több mint 150 éve fogyasztjuk idehaza a párizsit, amely bizonyosan Párizs városáról kapta a nevét.
És hogy egyáltalán mi az a párizsi? Az index.hu - a Fűszerkereskedők Lexikonát idézve - az alábbi 1937-es receptet írja: 80 százalék I. rendű marhahús, 20 százalék finomra vágott szalonna, avagy 70 százalék I. rendű marhahús, 20 százalék disznóhús, 10 százalék szalonna. Só, bors. Kell még hozzá a marha vakbele, amibe a finomra darált húspépet tölteni kell. 30-50 percnyi füstölés után hidegen fogyasztandó.
