Az éttermi ételmérgezések több mint 40 százaléka azzal hozható összefüggésbe, hogy az adott vendéglátóipari egység alkalmazottai betegen dolgoznak – hívta fel a figyelmet Facebook-posztjában az élelmiszeripari trendekkel és kockázatfigyeléssel foglalkozó Rizikometer. Az amerikai járványügyi és betegségmegelőzési hivatal (CDC) friss tanulmányára hivatkozva azt írták, a szakemberek 800 olyan élelmiszer-eredetű járványt vizsgáltak meg tüzetesen, amelyet 2017 és 2019 között jelentettek a hivatal felé. Az éttermekhez köthető mintegy 500 járványból pedig 205 betegnél megállapították, hogy a probléma kiindulópontja egy beteg munkavállaló volt.
Ezekkel a tünetekkel tilos lenne dolgozni
Az ételmérgezések többségénél – 95 százalékánál – megállapították, hogy valamilyen baktérium vagy vírus váltotta ki, a leggyakrabban norovírus vagy szalmonella. A probléma forrása egyébként valószínűleg az lehet, hogy az Egyesült Államokban – a fővárost és néhány államot leszámítva – nincsen fizetett betegszabadság. Ez pedig arra ösztönzi az alkalmazottakat, hogy betegen is dolgozzanak – különben jelentős pénzkieséssel kell számolniuk. A CDC adatai szerint ráadásul mindezt akkor is megteszik, amikor olyan tünetekkel küzdenek, amelyek esetén nem lenne szabad mások számára ételt készíteniük.
A vizsgálat alatt 725 cégvezetőt kérdeztek ki. Csaknem 92 százalékuk azt mondta, hogy belső szabályzatuk alapján az élelmiszer-ipari dolgozók kötelesek lennének értesíteni a vezetőjüket, ha megbetegedtek, 85,5 százalékuk pedig egyáltalán nem vagy csak korlátozottan engedi dolgozni a köztudottan beteg munkavállalókat. Arról azonban csupán alig 18 százalékuk számolt be, hogy konkrétan meg is nevezik azt az 5 tünetet, amellyel nem szabadba munkába állni:
- hányás,
- hasmenés,
- sárgaság,
- lázzal járó torokfájás,
- valamint gennyező seb.
Mennyi a normál nyugalmi pulzus, és mikor a legjobb megmérni?
Legjobban: