Emeljük poharunkat - mértékkel!

Nincs mit szépíteni rajta: Magyarországon nagyon sok az alkoholista. Az alkoholfüggők számát körülbelül 800 ezerre becsülik, vagyis hozzávetőlegesen minden tizedik ember alkoholproblémával küzd. Az elmúlt évtizedekben fokozatosan emelkedett az egy főre jutó alkoholfogyasztás. Ma - beleértve az újszülötteket és az aggokat is - évente fejenként 12 liter szeszes ital folyik le a torkunkon. Nem véletlen, hogy az utóbbi öt évben megduplázódott a májzsugorban meghaltak száma.

A kórházak betegforgalmi adatai szerint a 25 és 49 év közötti férfiak legtöbbször alkoholfüggőség, alkoholos pszichózis és májzsugor következtében kerülnek kórházba. Ha valaki csak alkalmanként, például az ünnepekkor egy-egy pohárral iszik, mája még regenerálódhat, ez azonban a rendszeres poháremelgetéskor már nincs így. A májkárosodás mértéke nem az elfogyasztott szeszes ital fajtájától, hanem annak tiszta alkoholtartalmától függ.

A nők fogékonyabbak az alkoholos eredetű májbetegségekre, náluk napi 25-30 grammnál, férfiaknál 50-60 grammnál nagyobb mennyiségű tiszta alkohol 50 százalékos gyakorisággal vezet 10-15 év alatt májzsugorhoz.

A közhelyszerű tétel az alkohol esetében kicsit másképp igaz: kismértékben gyógyszer, nagymértékben viszont méreg. Több vizsgálat is kimutatta például, hogy a kevés alkohol képes a "jó" koleszterin (HDL) mennyiségét a vérben megemelni, ami kedvező az erek számára. A vörösbor magasabb vastartalma pedig jótékonyan hat a vérképzésre.

Vagyis a kulturált, mértéket tartó alkoholfogyasztás egészséges is lehet, amellett, hogy például egy kiváló minőségű pezsgő vagy egy jó bor a finom ételekhez fogyasztva őket különleges gasztronómiai élményt nyújtanak. Ha azonban nem tudjuk, hol a határ, előbb vagy utóbb olyan szinten megmérgezzük a szervezetünket, amin már semmilyen gyógyszer nem segít.

A különböző szeszes italok etil-alkohol-tartalma nem egyforma: a sörök általában 3-6, a borok 9-16, a likőrök 20-25, a tömény italok 35-55 százalékban tartalmaznak alkoholt. Ezen kívül az italok kis mennyiségben, de olyan alkotóelemeket is tartalmaznak, amelyek befolyásolják az elfogyasztott ital részegítő hatását, illetve a másnaposság mértékét. Az alkohol mintegy 10 százaléka a gyomorból, a többi a vékonybélből szívódik fel. Ebből következik, hogy a gyomor teltsége hatással van az alkohol felszívódásának ütemére. De az sem mindegy, mi van a gyomrunkban: a zsírokban, fehérjében gazdag ételek mellett kevesebb alkohol szívódik fel.

A vér alkoholkoncentrációja a csúcsértéket általában az ivást követő 45-60 perc múlva éri el. Az alkohol azért elsősorban a májat károsítja, mert 90 százaléka itt bomlik le, míg 10 százaléka a vesén és a tüdőn keresztül hagyja el a szervezetet. A máj alkoholbontó képessége kb. 0,15 ezrelék óránként, de ez függ az elfogyasztott mennyiségtől is. Az alkohol bomlása során előbb acetaldehid, majd ecetsav képződik, végül ez átalakul szén-dioxiddá és vízzé. A májat a mérgező hatású acet-aldehid roncsolja.

Mindezeket szem előtt tartva, gondoljon a májára is, amikor a pohár fenekére néz!