Eltűnhet a magyar málna

Évről-évre visszaszorulóban van a bogyós gyümölcsök termesztése Magyarországon. Míg a málnát például néhány évtizeddel korábban még hétezer hektáron termesztették a hazai gazdálkodók, napjainkban alig száz hektárról takarítják be a nyár kedvelt gyümölcsét a termelők - írja a Magyar Idők .

Málna: meglepetések a piros bogyóról Táplálékkiegészítők, vitaminbogyók helyett habzsoljon málnát! Soha nem volt még nagyobb szükségünk friss vitaminokra és antioxidánsokra. A málna gyógyszernek is beillő csemege, érdemes betérni érte a piacra. Kattintson a részletekért!

A klímát sem szereti, és nincs aki leszedje

A drasztikus visszaesés két fő problémára vezethető vissza. Az egyik a klímaváltozás: az elmúlt tíz-tizenöt évben olyannyira megváltoztak a klimatikus viszonyok Magyarországon, ami már nem kedvez a bogyós gyümölcsök, köztük a málna , a szeder és a fekete ribiszke termesztésének sem. Apáti Ferenc, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FruitVeB) alelnöke szerint ezek a gyümölcsök nem bírják a közelmúltra jellemző forró és száraz nyarakat. A forróság ráadásul nemcsak a gyümölcs érésekor okoz problémát, száraz időben ugyanis nem indul meg megfelelően a rügyképződés sem.

Az aszály mellett pedig a málna és a szeder a csapadékos, de meleg időt sem kedveli. A heves záporok ugyanis kedveznek a szürkerothadás betegség terjedésének a bogyósoknál, ami ellen nagyon nehéz védekezni. "A málna, a szeder és a fekete ribiszke klimatikus okok miatt is nehezen termelhető gyümölcs lesz Magyarországon, sőt már ma is az" - fogalmazott a FruitVeB alelnöke.

Nagy gondot okoz ezeknél a gyümölcsöknél a munkaerőhiány is: sok ember hosszú munkája szükséges a betakarításhoz. Apáti Ferenc szerint a málna és a szeder munkaerőigénye egy hektárra vetítve 3-4 ezer munkaórát tesz ki, míg a szántóföldi növények esetében ez alig 10-20 óra, de még az almáskertek is csupán 500-800 munkaórát igényelnek. Ráadásul a termelők alig néhány hónapos munkát tudnak ez esetben ajánlani, amelyre nagyon nehéz embert találni. A bogyós gyümölcsöknek tehát a munkaerő oldaláról is meg van pecsételve a sorsuk, így lassan megszűnik az árutermelő ültetvények létezése az országban.

Kivételt jelenthet talán közülük a piros ribiszke, amely a málnánál és szedernél jobban viseli az időjárás változásait. Ráadásul betakarítása munkagépekkel is megoldható, ezért jóval kevesebb dolgozóra van hozzá szükség.