Amit az antioxidánsokról tudni érdemes

Stressz, napfény, dohányzás, alkohol, egészségtelen ételek - sajnos nemcsak a mindennapi életünket teszik kellemetlenebbé, de a betegségek kialakulásához és a korai öregedéshez is hozzájárulhatnak. Mit vethetünk be a káros szabad gyökök ellen?

Egy ideje rengeteget lehet hallani, olvasni a szabad gyökökről és az ellenük harcoló antioxidánsokról. Pontosan milyen biológiai folyamatok állnak a szabad gyökök kialakulása mögött és miért kell egyáltalán harcolni ellenük?

A szervezetünknek oxigénre van szüksége ahhoz, hogy a felvett (ételekből, italokból származó) tápanyagok hasznosulhassanak. Ezen folyamat - azaz kémiai nevén az oxidáció - során azonban szabadon álló, kihasználatlan kémiai kötéseket tartalmazó, instabil molekulák keletkeznek. Ezek a szabad gyökök, melyek azért veszélyesek, mert súlyos, sejtszintű változásokat indíthatnak el, ezzel növelve bizonyos betegségek (például a szív-érrendszeri problémák, makuladegeneráció és daganatos elváltozások) kialakulásának esélyét. Emellett az immunrendszerünket is gyengítik, így a fertőzések is könnyebben találják meg az utat a szervezetünkbe. A szabad gyökök emellett a természetes öregedési folyamatokat is felgyorsíthatják.

Mivel a szabad gyökök szinte folyamatosan újra- és újratermelődnek a szervezetünkben, muszáj olyan anyagokat bevetnünk ellenük, melyek megakadályozzák ezeket a molekulákat abban, hogy nagyobb bajt okozzanak. Erre tökéletesen alkalmasak az úgynevezett antioxidánsok, amik lehetnek vitaminok vagy ásványi anyagok, illetve egyéb mikrotápanyagok és enzimek. Hatásukat úgy fejtik ki, hogy a szabad gyökökhöz kapcsolódva leállítják vagy lelassítják a károsodást.

Minél több friss zöldséget és gyümölcsöt tartalmaz az étrendünk, annál nagyobb az esély arra, hogy a szervezetünkbe elegendő antioxidáns kerül. A legfontosabb antioxidánsoknak az A-, a C-, az E-vitaminokat, valamint a rezet, a szelént és a cinket tartják, de hatalmas szerep jut a növényekben található úgynevezett fitonutritiensekenek (ilyenek például az ízt adó flavonoidok, vagy a színezőanyag karotinoidok) is. Például a béta-karotin a látást és a hámszövetek állapotát javíthatja, a likopin bizonyos daganatos betegségek kialakulásának esélyét csökkentheti. A flavonoidok kedvezően hatnak az erek állapotára, rugalmasságára, és csökkentik a vérrögök kialakulásának esélyét is.

Ha azt szeretnénk, hogy a szervezetünkbe minél több sárgabarackban és a mangóban. Az egészséges szemekhez nélkülözhetetlen luteint a zöld leveles zöldségekben (parajban, mángoldban) találhatjuk meg. E-vitamin van a búzacsírában, a növényi olajokban és az olajos magvakban is.

A megfelelő mennyiségű antioxidáns szervezetünkbe juttatása azonban nem könnyű feladat. Egyrészt táplálkozásunkra inkább a zöldségek és gyümölcsök alacsony mennyisége jellemző, másrészt ezek vitamin- és ásványianyag tartalma is elmarad a néhány évtizeddel ezelőttitől.

Így csökkent a tápanyagtartalom

A Gödöllői Agrártudományi Egyetem érdekes méréseket végzett néhány alapvető élelmiszerfajtán. Kutatásaik szerint a zöldségek és a gyümölcsök mikroelem- és vitamintartalma az utóbbi években jelentősen csökkent*. A következő táblázatban ezeket a megfigyeléseket összegezzük.

Ásványianyag-
és nyomelem-tartalom


1966 1990
Búza 100% 50%
Árpa 100% 37,7%
Kukorica 100% 18,6%
Répafélék 100% 75%

Vitamin-
tartalom


1966 1990
Borsó 100% 46,7%
Tej 100% 5%
Káposzta 100% 5%
Sárgarépa 100% 60%

A fenti adatsorokból látható, hogy a gyakran fogyasztott élelmiszereink vitamin- és ásványi anyag tartalma, így antioxidáns-szintje is jelentősen csökkent alig fél évszázad leforgása alatt. Ráadásul az amúgy sem túl egészséges hazai táplálkozási szokások egyik fő felelőse az alacsony zöldség- és gyümölcsfogyasztás. Ezért az egészséges életmód részeként megfontolandó az antioxidánsok rendszeres pótlása is, amely kiegészíti a táplálékokkal bevitt anyagok hasznos hatásait.

* A Gödöllői Agrártudományi Egyetem vizsgálati eredményei, 1966-1990, Magyarország

ITT MEGOSZTHATOD:

Heti top cikkek

vastagbélrák
Vastagbélrák 50 felett: ezekre a korai tünetekre érdemes különösen figyelni
Túl párás a levegő otthon? Ezt a filléres trükköt vesd be, mielőtt megjelenne a penész
Hány másodpercig kell tartani a planket? Ennyi számít jónak életkor szerint
daganat
Nem a szervezetet támadja, hanem a daganatot: egyre több beteg kaphat ilyen kezelést
Az alvásszakértők szerint nem a korai kelés a titok: ettől leszel kipihent reggel
Orvosmeteorológia
Fronthatás: Hidegfront
Maximum: +11 °C
Minimum: +1 °C

Átmenetileg délen is erősen megnövekszik, megvastagszik a felhőzet, amiből elszórtan várható eső, zápor. Délnyugaton a legkisebb a csapadék esélye. A déli óráktól északnyugat felől csökken a felhőzet, fokozatosan kiderül az ég. Ekkor már csak északkeleten - egy összeáramlási zóna mentén - lehetnek záporok, illetve késő este a Nyugat-Dunántúlon eshet, mert oda újra felhők érkeznek. A szél északnyugatira, északira fordul, és többfelé megerősödik.A legmagasabb nappali hőmérséklet 8 és 14 fok között valószínű. A szombati időjárás a hidegfrontra érzékenyek szervezetét különösen megterhelheti.

Partnerünk a

Töltsd ki kvízünket!

Influenzaoltás: 7 kérdésből kiderül, bedőlsz-e a leggyakoribb tévhiteknek A szezonális influenzaoltást számos félreértés és tévhit lengi körül, ami akár a járvány elleni hatékony védekezést is alááshatja. Teszteld tudásod kvízünk segítségével, hogy kiderüljön, mennyire vagy jól tájékozott a témában!
Mikortól számít magasnak a vérnyomás? Sokan rosszul tudják Sokan élnek magasvérnyomás-betegséggel (hipertónia) úgy, hogy nem is tudnak róla, pedig a kezeletlen állapot jelentősen növeli a szívroham, a stroke és a vesebetegség kockázatát. Töltsd ki kvízünket, és teszteld, mennyit tudsz a magasvérnyomás-betegség tüneteiről és veszélyeiről!