Az almaecet nem új találmány: már az ókori Egyiptomban és Görögországban is használták sebtisztításra, emésztési panaszokra, sőt, sokáig fiatalító elixírként is számon tartották. A modern táplálkozástudomány azonban most kezdi igazán feltérképezni, mit is tud ez a savanykás folyadék, és mire használható. A WebMD cikke összefoglalta, milyen gyógyhatásokat tulajdoníthatunk neki.
Támogathatja az emésztést
Sokan egy pohár vízben hígított almaecettel kezdik a napot, mert úgy érzik, könnyíti az emésztést. Ennek tudományos alapja részben az, hogy az ecetsav serkentheti a gyomorsav-termelést, ami elősegíti az étel lebontását. A fermentáció során keletkező, élő baktériumkultúra pedig probiotikus hatású lehet.
Zsírégetés és testsúlykontroll
Az almaecetet gyakran emlegetik természetes zsírégetőként. Egy japán kutatásban a résztvevők, akik napi 1-2 evőkanál almaecetet fogyasztottak, három hónap alatt átlagosan 1–2 kilogrammot fogytak – minden más változtatás nélkül. Bár ez nem látványos csoda, arra utal, hogy az ecetsav javíthatja a zsíranyagcserét és csökkentheti az étvágyat.
Antibakteriális és gyulladáscsökkentő tulajdonságok
Az ecet már Hippokratész idején is fertőtlenítő szerként szolgált. Ma is ismert, hogy az almaecet gátolhatja egyes baktériumok szaporodását, ezért gyakran használják természetes háztartási szerként is. A bőrre hígított formában felvive enyhítheti a pattanásokat, de óvatosan kell alkalmazni, mert maró hatású lehet.
Mennyi az ideális mennyiség – és mikor árt?
Tehát jó hatással lehet az egészségünkre az almaecet, de azért túlzásba sem szabad esni vele. A szakértők szerint napi 1–2 evőkanál hígított almaecet bőven elég – mindig vízben feloldva, mert a sav károsíthatja a fogzománcot és irritálhatja a gyomrot. Kerülendő a tömény fogyasztása és a „több jobb” elv, mert könnyen ellenkező hatást válthat ki.
