A reggeli karcsúsít

Aki azt gondolja, hogy egy étkezés elhagyásával egyszerűen egyharmaddal kevesebb energiát visz be, és ettől lesz majd vékonyabb, kihagyott néhány tényezőt a számításból, s végül fölös kilókkal és rossz egészségével fizet tévedéséért.

Minket utánoznak és kövérek

Dr. Czinner Antal professzor, a Heim Pál Gyermekkórház főorvosa a dietetikusok konferenciáján elhangzott előadásában a gyermekkor hazai táplálkozási szokásait bemutatva megemlítette, hogy az általános iskolások korosztályában legalább 34 százalék a túlsúllyal élő gyerekek aránya. Ez jelenleg csaknem duplája az angliai iskolások körében mérhető aránynak. A Sonda Ipsosszal közösen a közelmúltban készült legfrissebb felmérés szerint a fiúknál ez a szám 50 százalékra tehető, a lányoknál valamivel kedvezőbb, 34 százalékos az arány.

Természetesen ez több okra is visszavezethető. A professzor idézte Sellye Jánost, aki szerint az iskolásokat börtönbüntetésre ítéljük azzal, hogy ebben a mozgékony korban iskolapadban feszengenek a nap legalább 5-6 órájában. Nyilván nem ennek szükségszerűségét szeretnénk megkérdőjelezni, de ezt csak tetézi a mai kor szüleinek akaratlanul is elkövetett hibája, hogy iskola és leckeírás után további tudásgyűjtés céljából vagy egyszerűen csak jutalmazásként a számítógép vagy tévé elé engedik, netán kifejezetten küldik gyermekeiket.

A másik legfontosabb és kihagyhatatlan tényező nem más, mint étkezési szokásaink, amit a gyermekek egyszerűen csak leutánoznak. A felmérésből az is kiderült, hogy míg szinte minden gyerek ebédel, és csak nagyon ritkán marad ki a vacsora, egyre többen egyáltalán nem reggeliznek. Talán, ha a gyermekek fele, harmada indul megfelelő reggelivel a gyomrában iskolába. Márpedig iskolai közérzetüket erőteljesen befolyásolja, reggeliztek-e vagy sem.

A reggeli okosít

A reggeliző iskolások teljesítménye rendre jobb, mint a nem reggelizőké. Nem pusztán azért, mert korgó gyomruk minduntalan a büfé felé tereli gondolataikat a tananyagról. Egyszerűen arról van szó, hogy agyuk rendelkezésére áll a gondolkozáshoz szükséges energia. Vajon gondolnak-e a szülők egy-egy lesújtó tanári fogadóóra után arra, hogy fiuknak vagy lányuknak azzal segíthetnének legjobban, ha minden nap leültetnék a reggelizőasztalhoz?

Ezt felismerve egyre több óvoda és általános iskola biztosít reggelit diákjainak, nem csak tízórait, mint ahogy ez korábban volt szokás. Ez természetesen csak félmegoldás, és könnyen lehet, hogy csak elmélyíti a reggeli-válságot, hiszen, így még kevésbé fognak a szülők otthon, enni adni csemetéiknek, mondván; úgyis kap majd. Azok viszont, akik szeretnék együtt, nyugodt családi körben, beszélgetve elkölteni a reggeli falatokat, nehéz helyzetbe kerülnek, hiszen gyerekeik később megkívánják a plusz reggelit, s az "éhenkórászokhoz" csatlakoznak. Két reggelire való kalóriára pedig nyilván nincs szüksége a legmozgékonyabb gyereknek sem. Ebből a szempontból nem készült ugyan hatástanulmány az iskolában osztott reggelivel kapcsolatban, de érdemes volna meggondolni, valóban szükséges és hasznos-e. A reggeli kihagyásának ugyanis jellemzően nem elsősorban szociális és pénzügyi okai vannak. Nem a szegénység miatt marad ki, ez is kiderül a felmérésekből.

Böjt utáni első étkezés

Gyakran halljuk felnőttek, szülők, pedagógusok szájából, hogy "Reggel nem tudok enni." Ez egy olyan féligazság, amit, ha sokat hallunk, el is hiszünk. Pedig nem igaz. Gondolt már rá, honnan jön a magyarul reggelit jelentő angol breakfast szó? Annyit tesz, a böjt megtörése, az éjszakai ételmentes időszakot megszakító étkezés. Éjszaka egy szemernyi energiához sem jut szervezetünk, s ez így is van rendjén. Reggelre tápcsatornánk befejezi az esti étkezésről maradt munkát, megemészti a táplálékot, majd nyugodni tér. A hosszú, táplálkozásmentes, nyugodt éjjel éppoly fontos az egészséges emésztéshez és ideális testsúly megtartásában, mint az, hogy reggel viszont bejuttassuk a friss tápanyagokat. A felkelés után bevitt táplálék felébreszti a tápcsatornát, és energiát szolgáltat aznapi, s főként délelőtti tevékenységeinkhez. Ehhez idejében fel kell kelni, hiszen ébredés után valóban nem vagyunk azonnal éhesek. Nem csak nekünk, gyomrunknak is szüksége van időre az ébredéshez. Ha reggel nem tíz perc alatt kell magunkat összekapni, és elrohanni hazulról, hanem van legalább 30-40 percünk, ez alatt a gyomor is lassan megkíván egypár könnyű falatot, különösen, ha a konyhából a friss pirítós, a forrón gőzölgő tea illata és néhány gusztusos falat csalogatja.

Nyilván az sem mindegy, hogy mit eszünk kora reggel. Az étel egész napi hangulatunkat és fizikai állapotunkat meghatározza. A böjt utáni első étkezésnek kímélnie kell az ébredező emésztőrendszert, könnyűnek, azaz jól emészthetőnek és tápanyagban, energiában gazdagnak kell lennie. A teljes kiőrlésű gabonatermékek, müzlik, pelyhek, pékáruk pont e célból kerültek mindig is a reggeli asztalra.

Hogyan karcsúsíthat eggyel több étkezés?

A Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének 2007. májusában "Mondd meg, hány éves vagy, megmondom, mit egyél!" címmel tartott jubileumi konferenciáján hangzott el Lydia T. Midness svájci kutató előadása, melynek keretében elmondta, hogy a teljes kiőrlésű gabonatermékeket reggeliző fiatalok átlagosan vékonyabbak, mint azok, akik ezt az étkezést elhagyják. Vajon miért?

A reggelivel az a célunk, hogy a testünket ellássuk a délelőttre szükséges energiával, amit a táplálék szénhidrátjaiból felszabaduló szőlőcukor-molekulák biztosítanak számunkra optimális módon. Nem mindegy azonban, milyen szénhidrátból szabadulnak föl a szőlőcukor-molekulák. Ideális esetben evés után kis megterhelést jelentenek az anyagcserének, lassan, egyszerre kis mennyiségben, fokozatosan szabadulnak fel, és szállítódnak a sejtekhez, de hosszú ideig biztosítják a megfelelő vércukorszintet, így sokára éhezünk meg. Az ilyen szénhidrátok úgynevezett glikémiás indexe (a vércukorszint-emelés gyorsaságát jellemző szám) alacsony. Kutatók arra voltak kíváncsiak, milyen hatással vannak az anyagcserére a különböző glikémiás indexű táplálékok, és hogy ezekből mennyire van szükség. Mindezek után vajon kinek, melyik reggeli felel meg a legjobban?

  • Elsőként képzeljünk el egy szelet fehér foszlós kalácsot vagy zsömlét vajjal és mézzel megkenve. (Glikémiás indexe magas, szénhidráttartalma úgyszintén.)
  • Másodszorra gondoljunk egy adag édes gyümölcssalátára vagy egy szelet dinnyére. (Magas glikémiás indexű, kevés szénhidrátot tartalmazó táplálék.)
  • Majd következzék egy tál teljes kiőrlésű gabonából készült cornflakes kevés tejjel. (Alacsony glikémiás indexű, nagy szénhidrát-tartalommal bíró reggeli.)
  • Végül választhatunk cukrozatlan, almás gyümölcssalátát joghurttal. (Alacsony glikémiás indexű eledel alacsony szénhidráttartalommal.)

Elegendő nagyságú porció elfogyasztása után minden bizonnyal az utóbbi kettő elfogyasztását követően éhezünk meg később. A teljes kiőrlésű gabonák és gyümölcsök lassan emésztődő szénhidrátok. A nem túlságosan sok, de lassan felszívódó szénhidrátot tartalmazó reggeli hatására a gyomorban viszonylag sok termelődik egy éhségcsillapító hatású hormonból. E hormon és az alacsony glikémiás indexű szénhidrátok emésztése idején biztosított egyenletes vércukorszint együttesen megóv minket a később ránk törő, kínzó éhségtől. Amikor azonban a kihagyott reggeli miatt a gyermeket vagy felnőttet délelőtti éhség kezdi gyötörni, és ezt csillapítandó, mondjuk, ellátogat a büfébe, már nincs meg a reggeli mérsékelt étvágy. Ezért aztán mind az elfogyasztott szénhidrát-tartalomban, mind pedig kalóriában túllő a célon, s többet eszik a kelleténél. A reggeli tehát falást megelőző hatása miatt karcsúsít.

A nagy energiaigényű iskolások nyugodtan fogyaszthatnak több szénhidrátot, müzlit, cornflakest is, mégis vékonyabbak maradnak. Azoknak, akik nem csak koncentrálni akarnak tennivalóikra, de kilóikra is figyelni kívánnak, - azaz az idősebb, kisebb energiaigényű korosztálynak, - a legutolsó, alacsonyabb szénhidráttartalmú reggeli-variációt ajánljuk. Így a bevitt energia épp elegendő, de nem túl sok, mégsem fogja kínozni őket idő előtt az éhség.

A reggeli nem minden esetben karcsúsít, csak akkor, ha mennyiségében és összetételében is megfelelő. Kihagyása azonban erősen hajlamosít arra, hogy ne csupán délelőtt, hanem a nap folyamán végig kontrollálatlanul együnk, s végül összességében többet a kelleténél - bizonyítja számos egymástól független vizsgálat. Immár se a nyári, se a téli reggeleken nem kell a sötétben tapogatóznia, egyen-e reggelit vagy sem, és hogy mi kerüljön az asztalra.

Frontérzékeny? Vírus stresszes?

Gyors segítség a szakértőtől!
Személyre szóló, gyógyszer nélküli gyógymódok az Európai Unió és a Magyar Állam támogatásával!
Headache illustration
Fronthatás: Hidegfront
Maximum: +16, +27 °C
Minimum: +12, +17 °C

Hazánkban kedden délelőtt általában erősen felhős lesz az ég, többfelé várható zápor, zivatar. Délután folytatódik a változóan, legtöbb helyen erősen felhős idő, és további záporok, zivatarok alakulhatnak ki. A szél napközben eros északnyugati lesz. Hajnalban 12, 17 fok várható. A hőmérséklet csúcsértéke 16, 27 fok között alakul. Késő este 11, 16 fok lesz. Kedden hidegfronti hatás érvényesül. Egész nap jelentkezhetnek panaszok, amik akár erősek is lehetnek. Görcsös fejfájás, izpm- és hasi görcsök léphetnek fel, romolhat a szívbetegek állapota. Gyakoriak lehetnek a keringési panaszok és a vérnyomás-ingadozás is. Zivatarokban romolhat az asztmások állapota. Csökken a hőérzet, alacsony lesz a komfortérzet. A légszennyezettség alacsony, kissé növekszik. A porkoncentráció közepes, alig változik. A légnyomás gyengén emelkedik.

Egészséget befolyásoló hatások:

Eső