A gyorsételek fogyasztása nem jelent különösebb egészségügyi kockázatot az emberek körülbelül negyedének - derült ki a kutatásból, amelyről a The Telegraph számolt be. Természetesen ha rendszeresen túl sokat fogyasztanak ezekből az egészségtelen ételekből, az túlsúlyhoz és elhízáshoz vezet, amely önmagában megnöveli a cukorbetegség, a szívproblémák és az agyvérzés kialakulásának a kockázatát. Ugyanakkor négyből egy embernél a további szokásos tünetek, mint például a magas koleszterinszint, illetve a magas vérnyomás, nem jelentkeznek.
A vizsgálatban olyan önkéntesek vettek részt, akik el vannak hízva ; azt vállalták, hogy naponta plusz 1000 kalóriát visznek be hamburgereket és chipseket fogyasztva. Az ő esetükben sem alakult ki mindenkinél olyan anyagcserezavar, amely súlyosabb betegségeket jelezne előre. "Úgy tűnik, hogy vannak olyan emberek, akik védettek az elhízással együtt gyakran jelentkező anyagcsere-problémákkal szemben; másoknál azonban azonnal kialakulnak ezek" - magyarázta az eredményeket Dr. Samuel Klein, a kísérlet vezetője.
"Klinikailag fontosak az eredményeink, hiszen fényt derítettek arra, hogy az emberek 25 százalékánál nem jelentkeznek az elhízással együtt a szokásos problémák."
A kísérletben részt vevő 20 elhízott személynek átlagosan további 6,8 kg-ot kellett híznia több hónap alatt. A kutatók arra voltak kíváncsiak, hogy a hízás során mikortól jelentkeznek az anyagcserezavarok. Az elhízással ugyanis általában együtt járnak bizonyos anyagcsere-zavarok, amilyen a vércukorszint ingadozása, a magas koleszterinszint, a magas vérnyomás és a máj elzsírosodása. A hízást, amelyet gyorséttermekben elfogyasztott ételekkel értek el, dietetikusok felügyelték.
A kísérlet kezdete előtt felmérték a résztvevők egészségügyi állapotát; ebből kiderült, hogy ötüknél nem jelentkeztek anyagcserezavarok. Az ő esetükben azt tapasztalták, hogy azután sem volt lényeges eltérés az adatokban, hogy az illetők a testtömegük 6 százalékát magukra szedték. Azoknál viszont, akik már a vizsgálat elején mutattak anyagcserezavarokat, a helyzet a hízás során jelentősen romlott.
A kutatók a különbségeket genetikai okokra vezetik vissza; de az okok pontos föltárásához további vizsgálatokra lesz szükség. Azt azonban hangsúlyozzák a vizsgálat készítői, hogy az elhízás további következményei, például a rák, illetve a meddőség kialakulásának megnövekedett valószínűsége a "védett" személyeket ugyanúgy érinti.
